Száz ember közül mindössze négynek van végrendelete Magyarországon, és meglepő módon az életkor előrehaladtával egyre kevesebben tartják fontosnak, hogy döntsenek ingóságaik, ingatlanjaik sorsáról.
A Magyar Hírlap keddi számában egy nemrég készült országos reprezentatív kutatásra hivatkozva azt írja, a válaszadók 86 százaléka állította, tisztában van vele, hogy végrendelkezés nélkül mi történik a vagyonával halála után, a többiek pedig vagy nem tudták, vagy nem érdekelte őket a kérdés.
A szerényebb anyagi körülmények között élők kevésbé érzik lényegesnek a végrendelet írását, a nagyobb jövedelműek inkább. A megkérdezettek csaknem fele a halála után sem jótékonykodna a hagyatékából.
A lap ismertetése szerint egy végrendelet elkészítése nem bonyolult, néhány alaki szabályt kell betartani az érvényességhez, de ha valaki "biztosra akar menni", érdemes közjegyző előtt megírnia, vagy legalább ügyvédi, közjegyzői letétbe helyezni az iratot, amely egyébként később bármikor megváltoztatható.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.