Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Számos könnyítési lehetőséget vezetett be az új munka törvénykönyve (Mt.), mellyel a munkáltatók rugalmas munkaerőigényét kívánja kielégíteni, illetve mozgásterüket kívánja szélesíteni. Az egyik ilyen terület, ahol ez érezhető, a szabadság nyilvántartása és kiadása. A szabályrendszer értelmezése ugyanakkor a gyakorlatban számos munkáltató számára nehézséget jelent.
A szabadságot a munka törvénykönyve alapján a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni. Ez tehát olyan szabály, amelytől eltérni nem lehet. Nem lehet jogszerűen a nap egyik részében szabadságon a munkavállaló úgy, hogy a másik részében dolgozik. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén azonban további gyakorlati problémák adódhatnak, melyekre mindenképpen találni kellett valamiféle választ. A munkavállaló ilyenkor ugyanis nem csupán eltérő mennyiségű munkaidőt dolgozhat az egyes munkanapokon, hanem az is előfordulhat, hogy más napokon – akár hét közben – munkát sem végez. Ilyenkor jelent problémát az, hogy a munkáltató mely napokra adhatja ki a szabadságot.
Sokan tévesen úgy értelmezik a törvényt, hogy a szabadságot csupán arra a napra lehet kiadni, amikor a munkavállaló munkavégzésre lenne beosztva, de ez nem így van. Az Mt. ugyanis akképpen rendelkezik, hogy a szabadság kiadása során a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot. Ennek megfelelően a szabadnap is munkanapnak számít, és arra szabadság adható ki – írja az Adózóna.
Az Mt. alapján egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a szabadság az adott naptári évben úgy is kiadható, hogy a munkavállaló a munkaidő-beosztással azonos tartamra mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól. A szabadságot ilyenkor – az általános szabályoktól eltérően – a munkavégzés alóli mentesülés tartamával egyező óraszámban kell nyilvántartani. Az órásított szabadság mennyiségből tehát az adott napra eső értéket egyszerűen le kell vonni. Kiadni azonban a fentieknek megfelelően munkanapban kell (hiszen kiadni csak munkanapban lehet), amely az év végi esetleges töredék szabadságoknál jelenthet problémát.
A töredék szabadság (például 3 óra) ugyanis nem feltétlenül azonos a munkaidő-beosztás szerinti munkaidővel. Ilyenkor ezt nem fogja tudni kiadni a munkáltató, át kell vinni a következő évre. Ezzel kapcsolatosan (órásítás) kérdésként merül fel az is, hogy mikor kell a döntést a munkáltatónak meghoznia. Természetesen erre az éves szabadság első kiadásakor van lehetőség, év közben a szabadság nyilvántartásával összefüggésben ugrálni (változtatni) már nem lehet.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
