Jelentősen megnövelte az uniós támogatások kifizetésére szánt pénz felső határát a kormány. Az EU-pénzek ugyanis csak Budapestről érkeznek egyelőre.
Nyolcszáz milliárd forinttal többet költhet idén a kormány az uniós támogatások kifizetésére, az erről szóló kormányhatározatról a Portfolio ír.
A kormány az év elején döntött úgy, hogy idén 2000 milliárd forintnyi EU-forrást kell lehívni. Ez – a közvetlen agrártámogatások nélkül – a teljes, 2020-ig szóló keret negyede. Meg is kezdődött a pénz kiosztása, igaz, eléggé felemás módon: miközben olyan óriási beruházásokra, mint a hármas metró vagy az esztergomi vasútvonal milliárdokat különítettek el, a kis- és közepes vállalkozásoknak szánt pályázatok elakadtak, mivel a kabinet a projektértékelő stáb átszervezéséről is döntött.
A legfrissebb adatok szerint így is kifizettek már 781 milliárd forintot (igaz, jobbára nem a valós teljesítésre, hanem előleg formájában). A gond csak az, hogy ebből még egy fillér sem érkezett meg Brüsszelből, sőt, a magyar kormány még csak nem is küldött számlát, amit kifizethetnének az uniós kasszából. A Portfolio szerint azért kellett a brutális – az éves költségvetés 5 százalékát kitevő – összeget hozzácsapni az uniós büdzséhez, mivel a kormány az Európai Bizottsággal fennálló viták miatt nem is számít arra, hogy az év végéig pénzhez jut.
Ennyire azért nem rossz a helyzet, mivel a kormány nemrég megkapta azt a 180 milliárd forintot, amelyet az aszfaltkeverő ügy miatt zárolt Brüsszel évekkel ezelőtt. Ráadásul a költségvetés jól áll, így még akkor sem lépi túl a tervezett 761 milliárd forintos hiánycélt, ha a teljes 800 milliárdos keretet elköltik.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.