Merthogy a hétköznapi megélhetéshez szükséges dolgok nagy részét már csak ott lehet beszerezni. De hiába a hiperinfláció, továbbra is a száz bolivaros a legnagyobb címletű bankjegy. Ezért aztán a kereskedők mérlegre dobják a vevő által átnyújtott százas köteget és a súly alapján állapítják meg, elég-e a pénz, a számolgatással már nem bajlódnak. Tehát egy adott cikk, mondjuk a már szinte luxusnak számító fogkrém árát nem bolivarban, hanem súlymértékegységben adják meg.

A venezuelai kormány nem közöl hivatalos statisztikákat a pénzromlás valódi üteméről. Ezért a közgazdászok becslésekre szorítkoznak. Az IMF szerint idén 475 százalékos az infláció, de jövőre elérheti az 1660 százalékot. A Les Echos francia gazdasági lap a Bloomberg hírügynökség értesülését idézve arról ír, hogy Venezuela már nem képes kellő mennyiségű pénzt nyomtatni, a bankjegyeket külföldön gyártják és repülőgéppel szállítják az egyre nagyobb bankjegytömeget. A kormány titokban már készül a nagyobb címletek 5, 10, 20 ezres bankók bevezetésére. De ez a hiperinfláció hivatalos beismerése lesz, ezért valahogy ideológiailag elő kell készíteni.

Nicolas Maduro elnök a totális gazdasági csőd ellenére is ragaszkodik a hatalomhoz. Venezuela exportbevételeinek 90 százaléka az olajkivitelből származik, de a mostani olajár a fele a két évvel ezelőttinek. És már akkor is súlyos zavarok voltak a gazdaságban, vagyis a krízisnek csak az egyik oka, az olajár zuhanása. Mostanában hasonló méretű pénzromlásra Zimbabwéban volt példa, ott például bevezették a százezer milliárd zimbabwei dolláros címletet. Nicolas Maduro szerint Venezuela gazdasági gondjait a kapitalista összeesküvők okozzák. Ezért nagyon nehéz valamiféle tárgyalásos kiutat találni a válságból. Jelenleg a Vatikán próbál közvetíteni az elnök és az ellenzék között, egyelőre kevés sikerrel.