Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Komoly kockázatot vállal a kormány azzal, hogy több százmilliárd forintot fizet ki az uniós pályázatok nyerteseinek anélkül, hogy ezt Brüsszel is megfinanszírozná. Akár az államadósság elleni harcban is csatát veszthet emiatt.
Egyelőre nem jön el a világvége, de hosszabb távon súlyos következményekkel járhat, ha Brüsszel valóban felfüggeszti a Magyarországnak járó uniós támogatások kifizetését. Erről a veszélyről a Portfolio írt, mivel úgy tudják, az Európai Bizottság illetékes főigazgatósága azt fontolgatja, hogy a pályázati rendszerrel kapcsolatos problémák miatt nem utalja át a magyarországi pályázatokon elnyert támogatásokat.
A Miniszterelnökség gyorsan cáfolta a lap állításait, mondván, a felfüggesztés „csupán egy lehetőség, ahogy arra is esély van, hogy valakinek ötöse lesz a lottón”. Nem lenne azonban példa nélküli egy ilyen lépés – akár részben, akár a teljes kerettel vonatkoztatva.
Pénz egyébként most sem nagyon érkezik Brüsszelből, amit részben a kifizetés logikája magyaráz: alaphelyzetben a magyar hatóság fizet, majd ő nyújtja be a számlát Brüsszelnek, és onnan általában negyedévente utalnak. Másfelől a kormány jelenlegi támogatáspolitikája a magyarázat a késlekedésre: a támogatottak ugyanis bőkezű előleghez jutnak hozzá, az Európai Bizottság azonban inkább a valós teljesítés alapján fizet.
Vagyis a kormány vállal kockázatot a támogatottak és Brüsszel helyett is, a jelenlegi helyzet szerint csaknem 700 milliárd forint erejéig – a Portfolio egy korábbi cikke szerint ebből csupán 3 milliárdot adott Brüsszel. Más kérdés, hogy mivel az előleget a kedvezményezettek kötelesek egy államkincstári számlán tartani, előfordulhat, főleg a nagyprojekteknél, hogy a pénzt ugyan kifizetik, ám az jó ideig az államkasszában parkol.
Előfordulhat azonban, hogy tényleg elköltik, és a kinnlevőséget csak államkötvények kibocsátásával, vagyis az államadósság növelésével tudják finanszírozni. Ez pedig – ha december 31-ig nem jön be a pénz – már a publikus adatokban is megjelenik, emeli ki Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősségi Intézet ügyvezetője. A mostani alacsony kamatok mellett ez nem nagy áldozat, ám ha sokáig, akár évekig nem érkezik pénz Brüsszelből, a magasabb kamatok a költségvetési egyenleget is érdemben ronthatják.
A jó hír viszont az, hogy a közvetlenül Brüsszelből érkező pénzek (mint például az agrártermelőknek járó támogatások) még akkor sincsenek veszélyben, ha a kormány összerúgja a port az Európai Bizottsággal. Azt a forgatókönyvet pedig, amelyben a vita idáig fajulna, hogy véglegesen elvesszenek a pénzek, Romhányi Balázs nem tartja valószínűnek. „A bizottságnak is az az érdeke, hogy a megítélt támogatásokat megkapja az ország. Így amíg nincs világraszóló botrány, együtt fognak működni: a kormány kitalál valamilyen megoldást, Brüsszel pedig partner lesz ebben” – véli a szakértő.
Problematikus pontok azonban lehetnek a rendszerben. Egyfelől abból lehet gond, hogy túl sok a kiemelt projekt. Ide tartozhat egy útépítés vagy egy vasútfelújítás – például a Budapest–Esztergom-vonal rekonstrukciója, amelynek egyszer már a 2007-2013-as támogatási időszakban is nekifutottak, ennek ellenére most is csaknem ötvenmilliárdot hagytak jóvá rá. Persze a kiemelt projekteknek van egy kényelmes oldala: rendkívül könnyű ilyen módon EU-pénzt kiszórni. A kormányzat erre az évre azt tűzte ki célul, hogy a 2020-ig rendelkezésre álló támogatási keret negyedét, több mint 2000 milliárd forintot fizet ki, ezt sokkal könnyebben tudja úgy megtenni, ha ehhez csak néhány nagyprojektről kell döntést hoznia, nem pedig több ezer kkv pályázati anyagát kell értékelnie. És a nyárig odaítélt pénzek több mint háromnegyede ilyen projektek megvalósítását biztosítja.
Van persze ennek egy erős korrupciós kockázata is, ami az EU csalásellenes hivatalának, az OLAF-nak, a Transparency Internationalnek, de még egy átlagos újságolvasónak is szemet szúrhatott. Nemcsak a kedvezményezettek vannak meghatározva ugyanis a rendszerben, de sokszor azt is meg lehet mondani előre, ki nyeri el a megbízásokat. A bizottság ezt nem kérheti számon, azt azonban igen, ha úgy ítéli meg, túl magas áron valósul meg egy beruházás. Ennek a legemlékezetesebb példája az M4 autópálya építése volt, amelynél egyszerűen megtagadták a támogatást.
De nem csak a nagy összegű projektekkel lehet gond. A gazdaságfejlesztési pályázatoknál is jó ideig állt a kifizetés 2015-ben, miután a szúrópróbaszerűen megvizsgált, kisebb cégek fejlesztésére szánt pályázatoknál arcpirító túlárazásokra derítettek fényt. Ezt egy néhol igen szórakoztató levélváltás követte, amelyben a magyar irányító hatóság próbálta meggyőzni Brüsszelt arról, hogy a pályázó miért a valós ár ötszörösét kérte az EU-tól egy beszerzett présgépért, és mitől is került például a támogatott mobilolló 220 millió forintba.
De miért a kormány levelezik, és miért nem a pályázót büntetik? Mert az egyes pályázatokat nem az Európai Bizottság, hanem az itteni hatóságok bírálják el – a középpontban a Miniszterelnökséggel, amelynek a vezetője, Lázár János számára a 2020-ig nekünk felajánlott 8000 milliárd forint (a nemzeti önrésszel csaknem 9000 milliárd) elosztása jóval nagyobb skalp, mint a csütörtöki Kormányinfó levezetése. És hát a pályázatokat elbíráló szakemberek is az államapparátusból kerülnek ki – a stáb átalakítása jelenleg is zajlik, jó ideig ez a pályázatok elbírálását hátráltatta. Ha pedig a brüsszeli revizorok úgy ítélik, hogy rendszerszintű a „hiba” – túlárazás, kivételezés, diszkrimináció, hibásan kiírt pályázat stb. –, dönthetnek a leállításról.
Az is előfordult már, hogy egy fillér sem jön Brüsszelből: amikor a Fidesz-kormány 2014-ben úgy döntött, átalakítja az uniós támogatásokat koordináló intézményrendszert, Brüsszelben nem fogadtak be innen érkező számlákat. Akkor azonban igyekeztek hangsúlyozni: csupán a vizsgálat miatt áll a kifizetés, nem visszaéléseket tártak fel.
A Miniszterelnökség most is arról beszél: a bizottság egy audit miatt járt Magyarországon, és nem is a teljes rendszert világították át, hanem csupán egy operatív programot, a gazdaságfejlesztési és innovációs OP-t. Közleményük szerint ráadásul ebben az évben nem is születik már meg ennek az eredménye, azt ők legkorábban januárra várják. Ha a logikájukat követjük, az idei évet megúszhatjuk büntetés nélkül, a kérdés csak az lesz, megnyílik-e addig az uniós pénzcsap.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
