Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Bár a kormány egyértelmű sikerként könyveli el Magyarország tegnapi felminősítését, de örömtüzeket nem érdemes gyújtani, mert az elemzők szerint Magyarország egyre hátrébb sorolódik az egy főre jutó jövedelemben. Most már a visegrádi országok között is az utolsók vagyunk.
Magyarország termelékenysége 2008 és 2014 között ugyan növekedett, de még mindig jócskán le van maradva a többi visegrádi országhoz képest – mondta Palócz Éva a Kopint-Tárki vezérigazgatója az 54. Közgazdász-vándorgyűlésen Kecskeméten. A Világgazdaság cikke szerint, Kopint-Tárki kutatása rámutat, hogy a belföldi tulajdonú vállalatok termelékenysége az összes méretkategóriában alacsonyabb munkatermelékenységgel rendelkeznek, mint a külföldiek. A hazai mikrovállalatok a nemzetgazdasági átlag 65 százalékát érik el, a 250 fő feletti belföldi vállalatok pedig majdnem elérik a nemzetgazdasági átlagot, vagyis rendkívül erős a dualitás. Ráadásul a néhány feldolgozóipari óriás kimagasló, az átlagot jóval meghaladó termelékenysége húzza fel az átlagot.
Rendkívül kedvezőtlen trendet látható a munkaerőpiacon is: 2005 és 2014 között az alkalmazottak száma pont ellentétesen mozog, mint a termelékenység. Vagyis sokkal több embert foglalkoztatnak a belföldi mikrovállalatok, ugyanakkor a belföldi nagyvállalatok száma és az alkalmazottainak a létszáma is csökkent. A 2000-es éven második fele óta megbicsaklott a hazai nagyobb cégek növekedése és csak a külföldi tulajdonú nagyvállalatok létszáma növekedett a legnagyobb mértékben.
A külföldi cégek közül mindannyian többet fizetnek a nemzetgazdasági átlagnál – hangsúlyozta Palócz Éva. Az átlaghoz képest kétszeresen nagyobb béreket fizetnek a külföldi nagyvállalatok, ami összhangban van a termelékenységgel is. Ráadásul Magyarországon a legmagasabb a külföldi és a belföldi cégek termelékenységének különbsége. A külföldieké háromszorosa a belföldiekének ilyen magas számot sehol sem találunk az Európai Unióban.
A magyar menedzserek szerint a termelékenységet a gazdasági környezet bizonytalansága és a szakképzett munkaerő hiánya akadályozza. Ráadásul már nem csak a szakképzett, hanem a szakképzetlen munkaerő hiányára is panaszkodnak. Ez nagyon erős bérnyomáshoz vezet a kérdés az, hogy mi lesz azokkal a cégekkel, akik az átlagnál kevesebbet fizetnek és kisebb a termelékenységük is.
Hiányszakma-mizéria: „Tíz év bűne, hogy az építőipar idáig jutott"
„Az új lehetőségek harmadára nemet mondok. Mert tudom, hogy nem lennék képes a megfelelő színvonalon, a saját magamtól megkövetelt színvonalon teljesíteni. Nem minden a pénz, a rólunk kialakított képet nem szabad lerombolni" - mondja Forján Mátyás, a középvállalati kategóriába sorolható Schilling Építőipari Kft. tulajdonos-ügyvezetője.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
