Hallhattunk már egy-két érdekes történetet arról, hogy a cégek mivel akarják magukhoz csábítani vagy megtartani a legjobb alkalmazottaikat, az egész nap ingyenesen használható sörcsap azonban überelni látszik szinte mindent. És ha hozzátesszük, hogy ennél a közepes méretű magyar vállalatnál maguk a munkatársak kezdeményezték, hogy ne ingyenes, hanem becsületkasszás legyen a sör, a szemráncolás még indokoltabb.

Ez a cég a BIG FISH Internet-technológiai Kft., amely 1998 óta van jelen az informatikában, és jó ideje már a webáruházak fejlesztése számít a fő profiljának. Negyvenen dolgoznak itt, túlnyomórészt informatikusok, de Barcsay Erik ügyvezető azt mondja, ha lenne Magyarországon megfelelő mennyiségű és minőségű szakember, akkor azonnal fel tudna venni még 15-20-at.

De nincs.

Komoly webáruházak fejlesztésére ma Magyarországon akkora az igény, hogy a BIG FISH-hez hasonló cégek gyakorlatilag dúskálhatnának a megrendelésekben. A kapacitás azonban szűkös.

Munka a Big Fish irodájában

Fülöp Máté

„Természetesen mindennel próbálkozunk, álláshirdetéssel, közösségi hálós jelenléttel és hirdetésekkel, fejvadászattal, sőt már a középiskolásokat is fogadjuk képzésre, hogy majd ránk gondoljanak az álláskeresésükkor. A jelentkezők közül azonban így is csak viszonylag keveseket tudunk végül felvenni” – mondja az ügyvezető.

Elvárások természetesen vannak, az egyik álláshirdetés például nem más, mint egy kódsor. És a jelentkezést is kódsorban kérik. Olyan ez, mint amikor az angoltudáshoz kötött állást angolul hirdetik meg.

De mit okoz a hétköznapokban, hogy Magyarországon nincs elég informatikus?

• Mivel az ilyen egyedi fejlesztéssel foglalkozó cégeknél a dolgozók létszáma és az árbevétel nagysága között gyakorlatilag egyenes arányosság van, a BIG FISH ma 60 emberrel másfélszer akkora bevételű cég lehetne, mint 40-nel. A szolgáltatása iránti kereslet ugyanis ezt bőven lehetővé tenné. Hiába klappol minden, a növekedésnek gátja a szakemberhiány.
• A cég a potenciális üzleti partnerei közül nem tudja mindig kielégíteni mindegyiknek az igényét. A budapesti központ mellett van ugyan egy egri leányvállalatuk is, oda még ki tudják adni a munkát, de ha ott sincs szabad kapacitás, akkor fura módon a piac többi szereplőjéhez irányítják a megrendelőt. Vagy azt mondják neki, hogy előreláthatólag csak hónapokkal később tudnak szerződni a munkára.
• A webáruházakat építeni szándékozó e-kereskedők kénytelenek hónapokat várni, ha nem találnak megfelelő kivitelezőt a munkára. Az internetes kereskedelem viszont olyan ütemben fejlődik, hogy sokan toporognak emiatt a piacon. Így a kereskedők nem tudnak a piac által egyébként indokolt ütemben fejlődni.
• A jó informatikusok viszonylag kedvező helyzetben vannak, mert adott esetben sorra kapják az állásajánlatokat, és ha akarják, akkor megpróbálhatják feljebb tornászni a fizetésüket. Általában azonban nem csak a fizetés, ami a szakembereket hajtja, vagyis az egymás közötti agyelszívás ennél összetettebb folyamat.
• A cégek szempontjából kedvezőtlen, hogy kevés az igazán jó szakember, mert így őket drágábban kapják meg, mintha az egyetemekről megfelelő mennyiségben érkeznének új szakemberek a munkaerőpiacra.
• Összességében: az e-kereskedelmi piacon sem a webáruház fejlesztők, sem a kereskedők nem tudnak olyan ütemben növekedni, mint amilyenre egyébként a piaci kereslet alkalmat adna.

Ami kicsiben igaz, az jellemző országosan is. Az IVSZ (Informatikai Vállalkozások Szövetsége) és a BellResearch kutatása úgy számol, hogy a hazai vállalatoknál 22 ezer informatikai munkahely betöltetlen, és mivel átlagosan az IT dolgozók évente fejenként durván 20 millió forint hozzáadott értéket termel(hetné)nek, így csak ezáltal évente 400 milliárd forint bevételtől esik el a magyar gazdaság.

Hely van bőven

Fülöp Máté

A vállalatok szinte csak egymástól tudnak új munkaerőt elcsábítani, és a módszereikről már legendák keringenek. Előfordul, hogy egy kisebb hazai vállalat kénytelen a fejlesztőinek fizetését megduplázni, hogy ott maradjanak, miközben a nagyobb vállalatok

látatlanban felvesznek plusz 15 százalékkal jobb fizetéssel bárkit, akinek egy másik IT cégtől van ajánlata.

A hazai piacra termelő cégek kénytelenek a kevesebb tudással rendelkező, még olcsóbban elérhető szakembereket felvenni, majd képezni őket, aztán pedig hoppon maradnak, amikor egy globális piacra dolgozó cég másfélszeres vagy akár kétszeres fizetési ajánlattal és izgalmasabb, nagyobb kihívást jelentő projektekkel kopog az alkalmazottaik ajtaján.

„A céges HR osztályok már szinte mindennel próbálkoznak a hiány enyhítésére, az egyetemek első évfolyamairól vadásszák le a fiatalokat, akik adott esetben abba is hagyják a tanulmányaikat. Saját belső képzési programokat indítanak, és nulláról próbálják maguk kiképezni a jövőbeni alkalmazottaikat” – mondja Major Gábor, a szövetség főtitkára.

Közösségi tér az irodában

Fülöp Máté

A magyar gazdaságnak óriási versenyhátrányt okoz, hogy nincs friss munkaerő, és nincs minimális munkanélküliség sem a szektorban.

„Az informatikus nincs rákényszerítve arra, hogy kiváló legyen,

ez csak a saját igényességének és ambícióinak függvénye, mert még a gyengébb képességekkel is kap állást. Ez pedig oda vezet, hogy az általános színvonal csökken, ami egy darabig még elviselhető, de hosszabb távon elég nagy baj lehet belőle” – mondja Major Gábor.