A vállalatok szerint nincs elég munkás, az állásközvetítők szerint van, csak a cégek bénáznak, és nem találják őket. Indul a munkaerőhiányt feldolgozó sorozatunk, rögtön egy exkluzív felmérés eredményeivel.
Száz érintett magyar cégből 42-nél olyan fokú gépészmérnökhiányt várnak 2017 végére, amely miatt nem tudják megvalósítani üzleti stratégiájukat. Ez a szakma az elmúlt években mindig a hiánylisták élén állt, most azonban még ezzel a 42 százalékos aránnyal sem lett első. A HVG megbízásából az Aon Hewitt által végzett kutatás szerint ugyanis előretört egy még fontosabbnak látszó végzettség: a jármű- és közlekedésmérnök.
A felmérés csak a diplomás munkaerő iránti igényekkel foglalkozik, ezek a szakmák azonban olyan fontos elemei lettek a magyar gazdaságnak, hogy várható hiányukat a cégek 44 százaléka látja stratégiai blokkolónak jövő év végére.
A vállalatok szempontjából nagy kockázatot jelentő diplomáshiány élmezőnye jelenleg így néz ki:
Az üzleti teljesítményt legkevésbé veszélyeztető foglalkozási csoportok első helyezettjei pedig az alábbiak (ezekből a szakmákból is hiány van, de a magyar cégek ezeket várják legkevésbé égető problémának egy év múlva):
A versenyszféra 100 főnél többet foglalkoztató hazai vállalatainak diplomás munkaerőre vonatkozó kereslet-kínálati prognózisa szerint a következő 3 évben a cégek
- 45 százaléka vár stagnálást,
- 31 százaléka számol keresletnövekedéssel,
- és minden hetedik vállalkozás üzletmenete visszaesésére számít.
Meglepő, de három megkérdezett magyar közepes és nagyvállalat közül egynek nincs is tudatos, legalább három évre előretekintő terve a diplomások foglalkoztatására.
Angolból mégsem vagyunk olyan rosszak
A pályakezdőknek csupa rossz hírt hozott a felmérés. Velük szemben különösen pesszimisták a cégek, és nagyon aggódnak, hogy problémát jelent majd felvenni a megfelelő tudással rendelkezőket. Különösen igaz ez a műszaki és informatikai végzettségűekre, valamint az ügyfélkapcsolati területen igényelt diplomásokra.
A vállalatok a számukra fontos foglalkozási csoportokba átlagosan csak 12 százalékban terveznek frissdiplomásokat felvenni, vagyis a megüresedő pozíciók betöltésekor döntően a tapasztaltakat részesítik előnyben.
Nem újdonság, hogy az angoltudás a diplomásoknál alapelvárás lett, az azonban nagyon meglepő eredmény, hogy
az elvárt és tapasztalt tudásszint között nem látszik szakadék.
A válaszok alapján a diplomásmunkaerő-kínálat problémája a cégek szerint sokkal inkább minőségi, mint mennyiségi.
A munkaerőhiány okai között elsősorban a külföldre vándorlást és – az alacsonyabb képzettségűek körében – a közmunka és alkalmi munka együttesét szokták emlegetni, ezek ugyanis tömegesen szívják el a munkaerőt a versenyszférából.
Vannak azonban olyan vélekedések is, amelyek szerint nincs hiány a munkaerőpiacon, csak sokkal nehezebb és költségesebb megtalálni a dolgozókat.
Ott van a dolgozó, csak több pénzt kell adni érte
„Egy Budapest környéki ügyfelünknél 50 fős létszámhiány mutatkozott 1 éven keresztül betanított dolgozói pozícióban, ez a termelési létszám negyede. Ha ez a munkaerő meglett volna, akkor az éves árbevétel nagyjából 1 milliárd forinttal lehetett volna több” – hoz egy példát Tokár Péter, a Tesk Csoport toborzási szakértője.
Egy másik esetet is említ, ahol egy budapesti kkv-nél 10 fős hiány mutatkozott, és ezért a tervezettnél 10 százalékkal kevesebb lett a cég bevétele, vagyis fél év alatt 125 millió forint potenciális bevételtől esett el. Egy betanított dolgozó hiánya tehát egy év alatt nagyjából 20 millió forint bevételkiesést jelent egy vállalkozásnak.
A szakértő szerint azonban a szükséges munkaerő ott van a piacon, csak az eddigiektől eltérő módon lehet megszerezni. „A dolgozóinkat valódi befektetésként kell kezelnünk. Durva lesz, amit mondok, de lehet, hogy egy betanított dolgozó megszerzésébe, megtartásába is több százezer vagy akár egymillió forintot is invesztálni kell, ha azt akarjuk, hogy a termelésünk ne kerüljön veszélybe” – mondja Tokár Péter.
Tapasztalatai szerint a magasabb költséggel megszerzett dolgozók körében kisebb a fluktuáció, és természetesen a befektetés nem áll itt meg – a megtartásba is folyamatosan bele kell tenni az energiát.
„A betanított dolgozóknak ma már nem adhatunk minimálbért, mert finoman szólva kinevetik az ajánlatot. Bruttó 160 ezer forint az alja az ajánlatoknak (területfüggően), de ez lehet akár 180 ezer is, a nagyobb munkaerő-igényű régiókban (Győr, Székesfehérvár, Budapest környéke).
Szokjon hozzá az új mantrához: employer branding
Egy-egy cég milliókat vagy milliárdokat invesztál abba, hogy a termékét népszerűsítse a vásárlók körében, de ezentúl arra is áldoznia kell, hogy népszerűsítse magát, hogy vonzónak találják az emberek, hogy akarjanak nála dolgozni.A hvg.hu a következő hetekben cikksorozatot szentel annak bemutatására, hogy a magyar gazdaság különböző ágazataiban hogyan jelentkezik a munkaerőhiány, és a cégek miként próbálják megoldani az ebből eredő problémákat.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.