Nem vették le a napirendről a két fontos autópálya bővítését, csak elhalasztották a tervezését. Azért, mert háromsávosak csak akkor lesznek ezek az autópályák, ha elnyerjük a 2024-es olimpia rendezési jogát. Ahhoz viszont elég a 2017-es NOB-döntés után elkezdeni a megvalósítást.
Elég nagy felfordulást okozott a kormány azzal a pénteki határozatával, amely törölt egy sor infrastrukturális beruházást, többnyire útépítéseket és vidéki városi projekteket. Hétfőn sokan még a közvetlenül érintettek közül sem tudták, hogy mi történt, hogyan kell a visszavonásokat értelmezni, törlésről vagy halasztásról van szó, esetleg a források átcsoportosítása miatt volt szükség a változtatásokra.
A határozat legnagyobb vesztese Kecskemét, Szombathely és Veszprém, de elmaradhatnak a fejlesztések Sopronban, Szolnokon, Békéscsabán és néhány további városban is. Információink szerint a módosításoknak köze van a Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter és Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter közötti hatalmi csörtéhez is. Tény, hogy a sutba dobott útfejlesztések felelőseként Seszták Miklós vastagon érintett volt.
Törölt projekt | felelős |
8-as számú főút és a 82-es számú főút összeköttetése | nemzeti fejlesztési miniszter |
Veszprém, az Aranyosvölgy felett tervezett új völgyhíd | nemzeti fejlesztési miniszter |
Az 52. számú főút M5 autópálya és Kecskemét, Nagykörút közötti szakasz négysávossá történő kapacitásbővítése | nemzeti fejlesztési miniszter |
M1, M7 bővítés | Miniszterelnökséget vezető miniszter, nemzeti fejlesztési miniszter, egyes kiemelt jelentőségű budapesti beruházásokért felelős kormánybiztos |
Szombathely elkerülő gyorsforgalmi útszakaszok | nemzeti fejlesztési miniszter |
M85 autóút Csorna-Sopron, országhatár közöti szakasza | nemzetgazdasági miniszter, nemzeti fejlesztési miniszter |
A 102. gyorsforgalmi út megépítésével Esztergom M1 autópálya irányú kapcsolatának javítása | nemzetgazdasági miniszter, nemzeti fejlesztési miniszter |
A 813. Győr keleti elkerülő (II. és III. ütemű) megvalósítása | nemzetgazdasági miniszter, nemzeti fejlesztési miniszter |
a 471. főút Hajdú-Bihar megyei szakaszának fejlesztése | nemzetgazdasági miniszter, nemzeti fejlesztési miniszter |
a 23. és 25. főutak Bátonyterenye-Ózd közötti szakaszainak gyorsforgalmi fejlesztése | nemzetgazdasági miniszter, nemzeti fejlesztési miniszter |
M8 és az M44 gyorsforgalmi út Kecskemét (M5)-Nagykőrös-Békéscsaba közötti megvalósítása | nemzetgazdasági miniszter, nemzeti fejlesztési miniszter |
M4 gyorsforgalmi út Szolnok északi elkerülő megvalósítása | nemzetgazdasági miniszter, nemzeti fejlesztési miniszter |
Úgy tudjuk azonban, hogy a legnagyobb visszhangot kiváltó módosítás, az M1 és az M7 autópálya háromsávosra bővítésének kiesése más okokra vezethető vissza. Ezek a fejlesztések – a Galvani utcánál tervezett új Duna-híddal együtt – elengedhetetlenek a 2024-es budapesti olimpia megrendezéséhez, ezért első látásra meglehetősen furcsán hatott, hogy a kormány a kedvenc projektjét is veszélyezteti.
Információink szerint azonban nincs is erről szó, csupán annyi történt, hogy a tervekbe túl buzgón lobbizták be a két autópályát. Ezeket a bővítéseket ugyanis kizárólag akkor végzik el, ha megnyerjük az olimpia rendezési jogát (egyébként csak a nagyon távoli jövőben lenne várható a háromsávos fejlesztés). A Nemzetközi Olimpiai Bizottság 2017. szeptember 15-én dönt a rendezés jogáról, a két autópálya-projektet viszont négy év alatt meg lehet valósítani. Így nincs szükség arra, hogy a döntés előtt elkötelezze magát a kormány a bővítés mellett.
Más a helyzet a Galvani híddal, mert annak építéséhez több idő kell, így előkészítésével nem lehet megvárni a jövő szeptembert. Nem is nyúltak a projekthez, ami lényegében azt jelenti, hogy a híd tervezését mindenképpen el kell végezni, legfeljebb nem fog megépülni, ha 2017-ben Budapest nem nyer.
Az olimpiai pályázatot állítólag nem fenyegeti, hogy az autópálya-bővítések előkészítése nem kezdődik el, az ígéret elég a NOB-nak. Mindez értelemszerűen azt jelenti, hogy ha elnyerjük az olimpiarendezést, akkor kötelező lesz gyorsan háromsávossá bővíteni a két autópályánkat, ha viszont nem nyerünk, akkor hosszabb távon is marad a Balaton felé és vissza a pénteki-vasárnapi dugó, az M1-en pedig a Bécsig kígyózó kamionsor.
Az olimpiához szükséges infrastrukturális fejlesztéseket még februárban határozta meg a kormány. Az összesen legalább 430 milliárd forintot felemésztő csomag részleteiről itt olvashat. A lista a mai napig változatlan, az olimpiai tervek tehát nem módosultak. Július 20-án a kormány pusztán arról határozott, a csomag előkészítésének forrását az érintett tárcák tervezzék bele a 2018-as költségvetésbe, és vizsgálják meg, hogy uniós forrásokat mennyiben lehet bevonni a fejlesztésekbe. A kilenc nappal későbbi határozat ezt csak annyiban módosította, hogy az M1- és M7-bővítést törölte az aktuális projektlistáról.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.