Jogi eljárás indult Londonban a parlamenti döntés nélküli kilépés megakadályozására. A közelebbről meg nem nevezett megbízó ügyvédei szerint a Brexitről szóló népszavazás eredményéhez nem fér kétség, ám a referendum önmagában nem bír kötelező jogi erővel.
Az egyik legnevesebb londoni ügyvédi iroda bevonásával jogi eljárás indult annak megakadályozására, hogy a brit kormány parlamenti döntés nélkül kiléptethesse Nagy-Britanniát az Európai Unióból. Az eljárást a Mishcon de Reya jogi cég indította, közelebbről nem azonosított ügyfelek megbízásából.
A társaság – amelynek ügyfélkörébe tartozott már sok más híresség mellett Diana hercegnő, Károly trónörökös néhai felesége is – a Downing Streetnek küldött átiratában közölte: a brit EU-tagságról június 23-án tartott népszavazás a brit állampolgárok véleményének kikérését szolgálta. Jóllehet a többség kifejezésre juttatta azon kívánságát, hogy az Egyesült Királyság lépjen ki az EU-ból, a döntés a kilépési folyamat elindításáról, vagyis a Lisszaboni Szerződés vonatkozó 50. cikkelyének aktiválásáról a brit alkotmányos berendezkedés alapján a parlament hatáskörébe tartozik – áll a jogi iroda részletes állásfoglalásában.
A Mishcon de Reya közölte: megbízói nevében már a múlt héten megkereste a brit kormány jogi képviselőit, biztosítékokat kérve arra, hogy a kormány érvényt szerez az Egyesült Királyság alkotmányos rendjének, és a parlament szuverenitásának védelmét szem előtt tartva jár el az 50. cikkely aktiválásának ügyében. A cég szerint ha nem érvényesül a parlamenti jóváhagyásra alapuló megfelelő alkotmányos eljárás, akkor törvénysértő lenne a kormány részéről a hivatalos értesítés kiküldése arról, hogy Nagy-Britannia kilép az Európai Unióból. Ebben az esetben a kilépési értesítés jogilag megtámadható lenne – hangsúlyozzák a Mishcon de Reya szakértői.
Úgy vélik, a népszavazás eredményéhez nem fér kétség, ám a referendum önmagában nem bír kötelező jogi erővel. A parlament akkor teljesíti demokratikus kötelességét, ha a népszavazás eredménye mellett "más tényezőket is" figyelembe vesz végső döntésének meghozatalához – fogalmaz a jogi iroda állásfoglalása. Hasonló véleményeknek más jogi szakértők is hangot adtak.
Az egyik legtekintélyesebb brit alkotmányjogász, Geoffrey Robertson professzor a The Times című konzervatív brit napilapnak a minap kijelentette: mindenki azt gondolja, hogy a Brexit – vagyis Nagy-Britannia kilépése az EU-ból – eldöntött tény, "pedig nem az". A brit demokrácia alapköve ugyanis a parlament szuverenitása, és a parlamentnek érvénytelenítenie kellene a brit EU-tagságot rögzítő törvényt, mielőtt Nagy-Britannia kiléphetne az Európai Unióból. Robertson szerint az erről szóló alsóházi szavazáson a képviselőknek jogukban áll majd saját lelkiismeretüknek megfelelően voksolni, és sokan dönthetnek akár úgy is, hogy a Brexit nem jó Nagy-Britanniának, ezért nemmel is szavazhatnak.
Vernon Bogdanor professzor, a patinás King's College London egyetem oktatója, a brit politikatudomány és alkotmányjog egyik legtekintélyesebb kortárs gondolkodója arra mutatott rá nemrégiben közzétett helyzetértékelésében, hogy az alsóházi képviselőknek a brit parlamentarizmus hosszú történelmében példátlan módon olyasmit kellene törvénybe iktatniuk, amivel nagy többségük nem ért egyet. A képviselők kétharmada ugyanis EU-párti, és elveti Nagy-Britannia kilépését az EU-ból.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.