Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Ha a britek kilépnek az EU-ból, annak mellékhatásait megszenvedheti a magyar gazdaság, akár hosszabb távon is. A forint, az autóipar, de még az uniós pénzcsap is sérülhet.
Nem csak az angliai magyarok védelmében szólt a kormány, amikor egész oldalas hirdetésben kérlelte a briteket, szavazzanak az Európai Unióban maradás mellett. A kilépés ugyanis a magyar gazdaságra is negatív hatással lehet, ami nagyban függ majd attól, mekkora felfordulást okoz a szigetországban a Brexit.
A magyar kormány mindenesetre igyekezett számszerűsíteni a károkat. A végeredmény 0,3-0,4 százalék lett; a Nemzetgazdasági Minisztérium szerint ennyivel csökkenhet a magyar gazdaság teljesítménye. Megkérdeztük a tárcát, ezt mire alapozza, válaszában azt írta, a Brexit több csatornán keresztül is hat, amelynek egy része közvetlen reálgazdasági, másik része pénzügyi jellegű, amely közvetetten kihat a reálgazdaságra.
A válasz nem túl konkrét, igaz, nincs könnyű helyzetben, aki jósolni próbál. Az viszont már valóban érezhető, hogy a pénzpiacokon földindulás lehet – ennek jeleit már a népszavazást megelőző hetekben is látni lehetett. Ha a britek többsége a kilépésre szavaz, ez a vihar gyorsan elérhet Magyarországig is – véli Magas István, a Corvinus Egyetem professzora.
Az eladási roham a fontot és a bankok papírjait érintheti igazán. Utóbbit az magyarázza, hogy a Brexit esetén kérdéses lehet a londoni Cityben működő pénzintézetek jövője. Ha olyan mértékben veszítik el az EU-tagságból eredő kedvezményeiket, az hosszabb távon ahhoz vezethet, hogy valamelyik uniós pénzügyi központba teszik át európai székhelyüket. Rövid távon viszont a részvényeik árfolyama eshet – és ez a hatás elérhet akár a budapesti tőzsdén jegyzett bankokig is. Mindenesetre az Államadósság-kezelő Központ fontosnak tartotta közölni, hogy a magyar forint- és állampapírpiac ellenálló az esetleges Brexit okozta piaci zavarokkal szemben.
Hurrá, nyaralunk!
A font esése az euró erősödését hozhatja – ezzel együtt a forint gyengülését is. Magas István azt sem tartja kizártnak, hogy a közös európai devizáért akár 320 forintot is kérhetnek a népszavazás utáni időszakban (az euró az elmúlt időszakban 312-315 forint közötti sávban mozog, a népszavazás előtti napon 314 alá gyengült).
A nagy kérdés az, hogy ez a hatás mennyire lesz tartós. A közgazdászprofesszor emlékeztet: jelenleg más nem nagyon mozgatja a piacokat, ráadásul jön a nyár. Magas István szerint ennek legalább örülhetünk, hiszen mire a befektetők igazán visszatérnek a piacra, már múlik a sokk.
Ez azért nem jelenti azt, hogy a kilépés semmilyen hatással ne járna. A bankszektor feléledése Magas István szerint nem lesz olyan gyors, hogy a lassulás ne érjen el Magyarországra is, ez pedig negatívan befolyásolhatja az amúgy sem erős hitelezési aktivitást is. Ha pedig a bankok továbbra is vonakodnak kölcsönözni a vállalkozások felé, az a már évek óta meglévő élénkítések folytatását tenné szükségessé (ilyen a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Hitelprogramja, amelyet idén már ki akartak vezetni, ám június elején váratlanul a keretösszeg 100 milliárd forintos megemeléséről döntöttek). Magas István szerint a Brexit után is további 120-140 milliárdos élénkítésre lehet szükség a magyar gazdaságban.
Mészáros Lőrinc is veszíthet
A magyar gazdaságnak minden bizonnyal hiányozna az a pénzösszeg is, amellyel a britek hozzájárulnak az uniós költségvetéshez. Az Egyesült Királyság ugyanis jóval többet fizet a büdzsébe, mint amennyi vissza nem térítendő támogatást kivesz a közösből: 2014-ben a különbözet a brit nemzeti jövedelem 0,8 százalékát tette ki. Az egy főre jutó támogatásban is nagy az eltérés: amíg Magyarország 2014–2020 között a különböző alapokból és a közös agrárbüdzséből 35,5 milliárd euróra számíthat, Nagy-Britannia 39,3 milliárdra, miközben a lakosság 6,5-szerese a magyarnak.
Tehát a brit befizetés kiesésével komoly összegeket kockáztathat az a Magyarország, ahol a fejlesztések legnagyobb részét még mindig uniós támogatásból finanszírozzák. Azt azonban, hogy pontosan mennyit, igazából senki nem tudja megmondani. Egy biztos: a britek kilépése megborítaná az unió közös kasszáját. Mészáros Lőrinc cégeinek persze egyelőre nincs oka aggodalomra, annál is inkább, mivel egyelőre nem tudni, a britek kilépését hány év alatt, és pontosan milyen pénzügyi feltételekkel zavarják majd le a tagországok.
Darvas Zsolt szerint a költségvetés szempontjából lenne egy áttételes hatása is a Brexitnek. Mégpedig az – véli a brüsszeli Bruegel gazdaságkutató intézet munkatársa –, hogy felgyorsulhat a hagyományos támogatások leépítése.
A legkorábban az új költségvetési ciklusban, tehát 2020 után várható változásról már sokat hallani – legutóbb a magyar kormányfő szájából is –, ám Brüsszelben nem győzik hangsúlyozni, egyelőre csak tervekről van szó. A mostani hétéves periódusban mindenesetre már fontos szerepet kapnak a kedvezményes hitelként nyújtott támogatások – ezek, ha a kedvezményezettek visszafizetik a pénzt, újra bekerülnek a kalapba, vagyis a nettó befizetők jóval kevesebbet buknak, viszont a támogatott területeken – ilyen Magyarország is – szomorú véget ér a túlárazott fejlesztések kora.
Bajban a németek
A brit kilépés egy másik kellemetlen következménnyel is jár: a szigetországnak újra kell majd tárgyalnia a kereskedelmi szerződéseit. Ez elsősorban a brit termelőket érintheti ugyan, különösen, ha a kilépés az uniós belső piacból egyben a vámkötelezettség újbóli bevezetését is jelenti. Lazulhatnak ugyanakkor a kereskedelmi kapcsolatok is az uniós országokkal.
A Brexit támogatói ezt inkább lehetőségnek tartják, mondván, így könnyebben találnak új piacokat saját termékeiknek, ám ez jelentheti azt is, hogy csökken a kereslet az európai, így a Magyarországról származó termékek iránt. A brit áruk magyarországi behozatala nem túl jelentős, az EU-ból származó teljes importunk alig negyvened részét teszi ki a tavaly 475,9 milliárd forintos forgalom. A magyar exportőröknek már inkább lenne veszteni valójuk egy újfajta orientáció esetén, hiszen az uniós országokba irányuló kivitelünk csaknem 5 százalékának a célpontja az Egyesült Királyság. Elég valószínűtlen azonban, hogy ez egyik pillanatról a másikra lenullázódna.
A gond inkább az lehet, ha a német termékek iránti kereslet csökken a brit kilépés miatt. Ez ugyanis közvetetten a magyar gyártókat, beszállítókat is érintené – hívja fel a figyelmet Darvas Zsolt. Például ha visszaesik emiatt a magyar kivitel több mint felét adó gép- és járműgyártás. A kereslet csökkenését persze nem csupán a németek iránti ellenszenv feléledése idézheti elő, hanem szimplán az, hogy rövid távon recesszióba süllyedhet a brit gazdaság, vagyis csökkenhet a fogyasztás is.
A külkereskedelemnél fontosabb a britek szerepe a magyarországi befektetők között. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint 2014 végén 3130,5 millió eurót ért el az Egyesült Királyságból érkező külföldi közvetlen beruházás (FDI) Magyarországon, ami az összesített állomány 3,8 százalékát jelenti, sorrendben pedig az ötödik legfontosabb befektetők a brit cégek. Árbevétel alapján a legnagyobbak között találjuk a legnagyobb hazai kiskereskedelmi láncot, a Tescót, a brit-holland Shellt és Unilevert, a részben svájci Glencore-t, a Vodafone-t, az Invitelt, a BAT Pécsi Dohánygyárat és az Imperial Tobacco Magyarország Kft., a Reckitt Benckinsert és a GlaxoSmithKline-t.
Az ő kivonulásukkal azonban aligha kell számolni a népszavazás után. Magas István emlékeztet: a befektetők nem sietik el döntéseiket, és a befektetésekről is egy globális stratégia keretében határoznak. Így aligha képzelhető el, hogy mondjuk a Tesco pénteken a Brexit – vagy éppen Lázár János beszólása – hatására döntene arról, hogy távozik az országból.
Magyarok, dolgozzatok nyugodtan!
Ahogy a Brexit sem űzné ki egyik pillanatról a másikra a szigetországból az ott élő magyarokat. A hivatalos brit statisztikák szerint tavaly 86 519 magyar élt Nagy-Britanniában – egy évvel korábban még 74 495 főt tartottak számon. A britek kilépése elméletben – és a politikusi ígéretek szerint – őket nem érintené, sőt, a bennmaradás esetére kidolgozott forgatókönyv is csak azokat, akik a jövőben akarnak a szigetországba költözni. Itt a szociális juttatások szigorítására kell elsősorban gondolni, míg a távozás esetén arra, hogy már kívülállóként miként szigorítják a munkavállalást az uniós polgárok számára. Magas István szerint azért nem kell drámai változásra számítani, mivel több esetben hiányszakmában foglalkoztatják a külföldieket, így a magyarokat is – az ő belépésüket aligha tiltják majd meg.
Sajátosan érintheti a bennmaradás azokat a Nagy-Britanniában dolgozókat, akiknek a gyermeke idehaza él. A britek ugyanis februárban a többi EU-országgal kötött megállapodásban kiharcolták, hogy ezekben az esetekben nem kell kifizetni a családi pótlék teljes összegét, hanem a másik ország jövedelmi viszonyaihoz és támogatásaihoz indexálják azt. Ők azonban nincsenek igazán sokan: a KSH lapunknak elküldött adatai szerint alig tízezren ingáztak tavaly a két ország között, és vélhetően nincs is mindnek gyermeke.
"Nem gondoltuk, hogy vannak olyan hülyék, hogy kilépnek az EU-ból"
Hitetlenkednek a kint élő magyarok az unióból kilépni vágyó britek elszántságán és növekvő arányán, közülük sokan bolondnak vagy szörnyen tájékozatlannak tekintik a távozni vágyókat.
A szigorítás azonban nem csak őket érintheti, hiszen a többi ország is élhet vele – már ha a britek többsége az EU-tagság fenntartása mellett dönt, hiszen akkor akár azonnal életbe léphetnek a februári megállapodás pontjai. Az ingázók teljes létszáma ugyanis 2015-ben már meghaladta a 111 ezret, legtöbbjük pedig két olyan országban dolgozott (28,2 százalékuk a németeknél, 47,4 százalékuk Ausztriában), amelynek vezetése már jelezte, hogy szívesen élnének ezzel a szigorítással.
Darvas Zsolt mégis úgy tartja: a februári megállapodás inkább PR-fogás volt, mint az uniós bevándorlók döntéseit komolyan befolyásoló tényező. Annál is inkább, mivel a többi országból érkezők 76 százaléka most is dolgozik, és ha bennmaradnak a britek, a szociális juttatásokat érintő szigorítások legfeljebb egy-két százalékkal vethetik majd vissza a bevándorlást. Nagy visszaesés a kilépés esetén sem várható a kutató szerint, legfeljebb átrendeződés. Igaz, ehhez azt is tudni kellene, hogy pontosan hogyan szigorítanák a bevándorlást.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
