Egymillió forintos sérelemdíjat követel az MSZP-s képviselőtől a Magyar Nemzeti Bank elnöke, miután szerinte Bárándy egy május 17-i azonnali kérdés után viszonválaszában lopással vádolta meg őt. A jegybank álláspontja szerint Matolcsynak ezt mint közszereplőnek sem kell eltűrnie.
Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a jó hírnév védelméhez fűződő személyiségi joga megsértése miatt polgári pert indított Bárándy Gergely szocialista képviselő ellen, amelyben egyebek mellett egymillió forint sérelemdíj megfizetését kéri – közölte az MNB kedden.
Hangsúlyozták, túlmegy a véleménynyilvánítás keretein, hogy a politikus az Országgyűlés plenáris ülésén lopással vádolta a jegybank elnökét. Ezért Matolcsy György a Fővárosi Törvényszékhez fordult a jogsértés megállapítása érdekében, és egyben elégtételt, sérelemdíj megfizetését kéri, valamint azt, hogy a politikust tiltsák el a jövőbeni jogsértéstől.
Felidézték, Bárándy Gergely szocialista politikus az Országgyűlés május 17-ei ülésnapján Rokonok? címmel azonnali kérdést intézett az MNB elnökéhez, és viszonválaszában a politikus lopással vádolta meg a jegybankelnököt.
Matolcsy György szerint a képviselő által megfogalmazottak nem tekinthetők a szabad, avagy a politikai véleménynyilvánítás határát át nem lépő kritikának vagy véleménynek, a politikus egyértelmű bűncselekménnyel vádolta az MNB elnökét, valamint környezetét és családját.
Az elnök bűncselekménnyel vádolása nem tekinthető olyan – politikai eszközként használt – véleménynek, amelyet a jegybank elnökének mint közéleti szereplőnek tűrnie kellene – hangsúlyozták.
Bárándy Gergely korábban is firtatta a parlamentben Matolcsy ügyeit: április közepén arról érdeklődött, miért növekedett a jegybankelnök fizetése ötmillió forintra. Az MNB-elnök akkor úgy válaszolt: bebizonyosodott, hogy 2010 óta a magyar állam sikeresen hajtotta végre a növekedési fordulatot, és a magyar állam vezetőit jól meg kell fizetni – közölte.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.