A Fidesz közép-magyarországi regionális igazgatója szerint különbséget kell tenni azok között az offshore cégek között, amelyek Magyarországon foglalkoztatnak alkalmazottakat, adót fizetnek, és hozzájárulnak a költségvetéshez, és azok között, amelyek arra jöttek létre, hogy külföldön parkoltassák a pénzüket.
Kerényi János a Fidesz közép-magyarországi regionális igazgatója és országgyűlési képviselője tagadta az ATV riporterének, hogy ő maga offshore-lovag lenne, de azt elismerte, hogy a fiának van köze offshore hátterű cégekhez. A képviselő szerint azonban ebben jogilag semmi kivetnivaló nincs, de erkölcsileg sem lát problémát az „offshore-ozásban”, amennyiben az ilyen külföldi hátterű cégek hozzájárulnak a büdzséhez.
Kerényi szerint ugyanis kategorizálni lehet az offshore cégeket jókra és rosszakra. Előbbi kategóriába azokat a cégeket sorolja, amelyek Magyarországon foglalkoztatnak alkalmazottakat, adót fizetnek és így hozzáadnak a költségvetéshez, utóbbiba pedig azok tartoznak, amelyek adóelkerülés céljából külföldön parkoltatják a pénzüket.
Mint ismeretes, Kerényi János feleségének vendéglátással foglalkozó soltvadkerti cégébe "a kies Belize-ből került oda befektető", Kerényi János fia és üzlettársa cége pedig „egy Seychelle-szigeteki befektetőre tett szert”.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.