Magyarországon bevett gyakorlat, hogy a bankok azt ajánlják bankkártyát használó ügyfeleiknek, jelezzék, ha külföldre mennek, és akár azt is, hogy hol és mennyi ideig tartózkodnak majd. Ha a jelzés elmarad, akkor sincs minden veszve, de megtörténhet, hogy olyan kellemetlen helyzetbe kerül a bankkártyatulajdonos, mint amilyenbe egyik olvasónk került Las Vegasban.
Meglepődött a Raiffeisen Bank egyik ügyfele, amikor január elején a bankjától kapott egy e-mailt, melyben arra kérték, hogy a jövőben, ha Európán kívüli országba utazik és ott a bankkártyáját vagy a hitelkártyáját használná, az utazás előtt jelezze a banknak telefonon vagy személyesen, meddig lesz külföldön. Azt is kérték tőle, jelentse le a kártyája számát és az érintett országok nevét.
Az is kiderült az e-mailből, hogy érdemes komolyan venni az új előírást, ugyanis a Raiffeisen felhívta az ügyfél figyelmét, hogy a bejelentéssel megelőzheti a kártyával külföldön indított ügylet esetleges visszautasítását - tehát például nem tud majd felvenni pénzt a készpénzkiadó automatából, vagy nem tud kártyával fizetni étteremben. Ilyesmi akkor történhet meg, ha a bank a teljesítést kockázatosnak ítéli, vagy csalást gyanít.
Pénz nélkül marad külföldön?
A felesleges tehernek tűnő előírást azért vezette be a bank, hogy növelje a külföldi kártyahasználat biztonságát, és egyáltalán nem szokatlan kérés. Bevett gyakorlat a Magyarországon működő bankoknál, és jellemzően nem kötelező jellegű, inkább csak ajánlják – tudtuk meg Eckrich Csabától, a Bankmonitor elemzőjétől.
A Raiffeisen előírása sem kötelező, csak ajánlás a nemzetközi kártyatársaságoktól – erősítette meg a bank. Ez nem jelenti azt, hogy ezután automatikusan elutasít minden Európán kívüli tranzakciót, csak azokat, amiket kockázatosnak ítél.
A bejelentés persze ettől még nem kevésbé macera valakinek - pláne, mert azt webbankon keresztül nem lehet megtenni -, akinek tucatnyi teendőt kell kipipálnia a külföldi utazás előtt. Pláne, ha viszonylag gyakran, pár hetente utazik külföldre (az előírás a gyakran utazókra is érvényes, pont náluk nagyobb a külföldi visszaélés kockázata).
De akkor sincs minden veszve, ha valaki nem jelentette be itthon, mert külföldről is lehet utólag jelezni. És akkor sem biztos, hogy nem fér hozzá a pénzéhez külföldön, ha egyiket sem tette meg. Előfordulhat ugyanis, hogy az út során csak biztonságos helyeken használja a kártyáját, és sosem fut bele a tranzakció elutasításába. Ha valaki mégis olyan helyen indítana ügyletet, ahol érvényben van a blokkolás, akkor azonnal kap róla egy sms-t, ami alapján 24 órában hívhatja a bank ügyfélszolgálatát.
Egyébként nincs sok blokkolt hely, de pontos listát a bank nem adhat ki róla, ezért kérték az ügyfeleket, hogy inkább jelezzék az Európán kívülre tervezett utazást.
Azért okozhat kellemetlenséget
Az azért nem egy kellemes menet, ha valaki belefut a kártya felfüggesztésébe. Egy másik nagy hazai bank ügyfele Las Vegasban járva egyszer csak arról kapott sms értesítést, hogy a hitelkártyáját felfüggesztették, és az ügy rendezése érdekében vegye fel a kapcsolatot a budapesti központtal. Az ügyfél semmi rosszat nem tett, csak használta a kártyáját: a szállodában - szokás szerint - egy jelentősebb összeget előre zároltak a számlájáról, hogy az ottani esetleges költéseit fedezzék.
A kártya újbóli élesítése nem volt egyszerű feladat, az ügyfélnek elég sok idejébe és telefonszámlájába került, amíg talált a call centerben valakit, aki elmagyarázta neki, hogy miért függesztették fel a kártyát. A bank azt közölte, hogy mivel emberünk nem szokott gyakran Amerikába utazni, az ottani nagyobb összegű költést a pénzintézet szoftverei a szokásos használattól eltérő, nagy kockázatú tranzakciónak minősítették, és automatikusan behúzták a vészféket.
Az ügyfélnek ugyan be volt állítva az az opció, hogy minden egyes használatról sms értesítést kap, tehát azonnal észrevehette volna a jogosulatlan fizetéseket, és még felső limitet is megadott, amelyet a kártyával nem lehet átlépni, ráadásul a kérdéses szállodai fizetés nem érte el ezt a plafont, ez esetben ennyi sem volt elég.
A bank végül azt tanácsolta az ügyfélnek, hogy ha legközelebb olyan helyre utazik, ahova nem szokott gyakran menni, akkor előre jelezze a szándékát, és nem fog hasonlóan szorult helyzetbe kerülni.
A Raiffeisennél erre az esetre, ha valaki belefut az ügylet blokkolásába külföldön, a protokoll a következő: megkapja a már említett sms-t, ami jelzi, hogy nem a kártyájával van a gond, csak az ő biztonsága érdekében blokkolták azt a tranzakciót, ezután 15 percen belül felhívják az ügyfelet, és tájékoztatják a lehetőségekről. Attól a bank tájékoztatása szerint nem kell tartani, hogy a kártyát elnyeli az automata a blokkolás miatt.
Százmilliókat csalnak ki tőlünk
A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint több mint 19 ezer csalás értintett magyar bankkártyákat 2014-ben, és csaknem 700 millió forintot loptak el a csalók. Ennek háromnegyede olyan csalás volt, amiben külföldre történt a pénzmozgás. Ez a szám azért ilyen magas, mert a csalásokban az internetes visszaélések viszik a prímet, és évről évre nőnek: 2011-ben még csak 5 ezerre rúgott a számuk, 2014-ben már meghaladta a 12 ezret. Hamisított kártyákkal 3,5 ezer, elveszett, ellopott plasztikokkal pedig 3 ezer esetben okoztak kárt a bűnözők.
Az internetes adatszerzés a kémprogramok használatától kezdve az internetes kereskedők adatbázisának feltörésén át a megtévesztésre épülő csalásokig terjed. A legtöbb adathalászás hamis – például ismert nemzetközi cég oldalának álcázott - internetes oldalakon keresztül történik, főleg külföldieken. A csalók gyakran a bankok vagy internetes kereskedők ismertségét használják fel arra, hogy az ügyfelek bizalmába férkőzzenek és kártyaadatokat kérjenek tőlük.
Olyan is előfordult például, hogy egy moszkvai hotel e-mailben azt kérte az interneten szállást kereső magyar ügyféltől, hogy
másolja le hitelkártyája mindkét oldalát és faxolja el nekik, mert csak így adják ki a vízumkérelméhez szükséges igazolást arról, hogy náluk fog megszállni.
Szállás internetes lefoglalásakor szokás, hogy a hotel, illetve a közvetítő cég elkéri a bankkártyaadatokat. De kizárólag azért, hogy azonnal leemelje a szállás díját vagy annak egy részét. Vagy így biztosítja be magát arra az esetre, ha távozáskor a vendég nem egyenlítené ki a számlát.
Bevett az a csalási módszer is, amikor e-mail fiókok feltörésével vagy a telefonokról szerzik meg az adatokat.
De nemcsak az interneten, hanem persze az utcán, a boltokban, vendéglátó helyeken is résen kell lenni, akár külföldön, akár itthon használja a kártyáját. Itt találja a Magyar Nemzeti Bank összefoglalóját a leggyakoribb bankkártya és PIN-kód lopási trükkökről.
Ha a cikket érdekesnek találta, kövesse a gazdasági rovat Facebook-oldalát!
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.