Március óta nem történt semmi a kéményseprés állami átvételéről szóló törvényjavaslattal – a bizonytalanság miatt háborogtak is az egzisztenciájukban fenyegetett szakemberek –, de az Országggyűlés illetékes bizottsága szerdán végre megfogalmazta javaslatait: eszerint csupán halasztják a magánépületek ellátásának teljes államosítását.

A honvédelmi és rendészeti bizottság indítványa az önkormányzatokra bízza, hogy 2016. július 1-től felbontják-e jelenleg érvényes – és mostantól már meg nem hosszabbítható – szerződésüket a szolgáltatóval, vagy megvárják a szerződés lejártát. Az előbbi esetben a magántulajdonú épületekben, ideértve a szövetkezeti és társasházakat is, már július 1-től a katasztrófavédelem végzi a szolgáltatást, mégpedig többnyire ingyenesen. Ha nem bontják fel a szerződést, akkor annak lejárta után lép be az állam. A kéményseprő-vállalkozásoknak csak a gyárak, irodaházak és egyéb, nem magántulajdonú épületek ellátása marad.

Pintér Sándor belügyminiszter az év elején azzal indokolta az új elképzelést, hogy „a kéményseprő-ipari közszolgáltatásban jelentkező zavarok az ellátásban bizonytalanságot okoznak, és ezzel tűz-, illetve életveszély kockázatát eredményezik”. Ezért az egyetlen megoldás a „teljes körű állami szerepvállalás”. Miután ugyanis a magánvállalkozásként vagy önkormányzati tulajdonban működő kéményseprő-cégeknek államilag megszabták, maximum mennyit kérhetnek a munkájukért, egyre több helyen bedobták a törülközőt, mert szerintük annyiért a feladat nem végezhető el úgy, hogy meg is éljenek belőle.

Stiller Ákos

Ha az Országgyűlés elfogadja a törvényt, az állam a piac 80-90 százalékát átveszi, mert a Belügyminisztérium szerint az ország csaknem 5 millió kéményéből ennyi áll családi, szövetkezeti vagy társas magánházak tetején. Ehhez a mai 54 szolgáltató 1850 dolgozójából 1350 kerülhet a katasztrófavédelemhez. Arról nem szól a tervezet, hogy azoktól a mesterektől, vállalkozóktól, akik kénytelenek lesznek feladni önállóságukat, mert az adott országrészben nem tudnának megélni pusztán a nem lakossági épületek ellátásából, a saját bevételükből vásárolt drága berendezéseket, mérőműszereket átveszi-e az állam tisztességes áron, vagy kidobatja, és vesz újakat.

A honvédelmi és rendészeti bizottság elutasította az egyik legtapasztaltabb kormánypárti törvényhozó, Rubovszky György, az igazságügyi bizottság kereszténydemokrata elnöke indítványát, hogy ha az eddigi törvény alapján kötött érvényes szerződéseket „a törvény erejénél fogva” felbontják, akkor az emiatt keletkezett károk megtérítéséről külön jogszabály rendelkezzék.

Az ingyenesség csak akkor vonatkozik a magántulajdonú ingatlanra, ha az nincs bejelentve gazdálkodó szervezet székhelyeként vagy telephelyeként, vagyis a több mint 100 000 betéti társaság – jórészt kényszervállalkozás – tulajdonosai ki vannak zárva, hiszen székhelyük többnyire a lakásuk. Ők továbbra is fizetnek majd, de már a katasztrófavédelemnek. Emellett a javaslat a kéményseprést törli a fogyasztóvédelmi törvény hatálya alól, mondván, hogy az most már nem közszolgáltatás lesz, hanem állami feladat. Arról nincs hír, hogy lesz-e külön e célra egy új ügyfélszolgálat, amely a fogyasztókat tájékoztatja a jogaikról, illetve ahol panaszt lehet tenni, ha valaki elégedetlen.

A kormány azt is javasolja, hogy az állami átvételre tekintettel töröljék a kéményseprést az önkormányzatok településüzemeltetési feladatai közül. Csakhogy ez a pont kétharmados törvényt érint, tehát csak minősített többséggel fogadható el, és előfordulhat – mint az utóbbi időben többször –, hogy ez nem lesz meg. Ez esetben a köztársasági elnökön múlik majd, hogy aláírja-e a belső ellentmondást tartalmazó jogszabályt.