A paksi atomerőmű elkülönített pénzügyi alapját használhatja fel a kormány a következő rezsicsökkentés finanszírozására, bár a pénzt a nukleáris hulladék tárolására, semlegesítésére, illetve az elöregedő erőmű leszerelésére különítették el – derül ki egy minisztériumi vitaanyagból. Az áram ára így csökkenhet, de felélnénk azt a tartalékot, amit egyszer mindenképp ki kellene fizetni, hacsak nem akarunk a nukleáris hulladék közepén ülni.
A nukleáris pénzügyi alapot azért hozták létre, hogy ne a jövő generációknak kelljen egyszeri költség terhére gondoskodniuk a nukleáris hulladékok végső elhelyezéséről, illetve az atomerőmű leszereléséről, az 1998 óta felhalmozódott összeget a kormány 2017-ben elköltheti a rezsicsökkentésre – írja az Index a Miniszterelnökség anyaga alapján. Az atomerőmű évente nagyjából 20 milliárd forintot fizetett be az alapba, és a jövőben még 540 milliárdot kellene félre tennie, ezt azonban leállíthatja a kormány, amely az évenkénti összeget 10-10 milliárd forinttal egészítette ki eddig.
Az évenként félretett 30 milliárdos összeg egy részét folyamatosan a nukleáris hulladékok kezelésére fordítják, a nagyobbik hányada viszont tovább gyarapítja az alapot. Az erőmű eddig 324 milliárdot fizetett be, ebből 243 milliárd maradt a későbbi évekre. A kormány ehhez nyúlna hozzá, hogy megerősítse a fokozatosan az államhoz kerülő közműcégeket, illetve alapját szolgáltathatja egy újabb rezsicsökkentésnek – Németh Lászlóné államtitkár elismerte az Indexnek, hogy a korábban megszerzett vitaanyag tőlük származik.
A koncepció lényege, hogy a jövőben nem kellene az erőműnek félretennie, hanem az általa megtermelt áram díjának csökkentésére használhatná fel, így 10 forint alá csökkenne az általa megtermelt áram – pontosan 1,86 Ft/kWh-val csökkenne az áram, ami hatást gyakorolna az országos árakra is, az erőmű adja a hazai termelés 50 százalékát. A lakosság még az állami szolgáltató díjával növelt összeggel is olcsóbban juthatna áramhoz, mint eddig.
Az MVMP nem szedhetne be díjat Pakstól, de önköltségi áron juthatna évente 8,3 TWh mennyiséghez az erőmű olcsóbb áramából, amit eladhatna a piacon, így 1,1 milliárd forintos nyereséghez jutna az állami kereskedőcégnél. A rendszer átalakításával 16,6 milliárdot spórolhatna meg az állam – tűnjön ez egy ekkora rendszerben bármily csekélynek is.
A spórolás összességében kedvező, nem mellesleg akkor, ha ezt a lakosság is érzékelheti az olcsóbb áramban, azonban ez nem jelentene mást, mint fokozatosan felélni azt az összeget, amit a jövőbeli atomhulladék-kezelési problémáknál, illetve az erőmű leszerelésénél mindenképp ki kellene fizetni. A tervezetről egyelőre nem született döntés.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.