Hétfőtől péntekig munka, aztán hétvége – szerencsés, aki így dolgozik, sokak munkaideje azonban gyakorlatilag tervezhetetlen. A munkáltató ugyanis szabadon pakolgathatja a munkanapokat és a pihenőnapokat munkaidőkeret, elszámolási időszak alkalmazása esetén.
Csak a szerencsésebb munkavállalóra igaz az, hogy hétfőtől péntekig dolgozik úgy, hogy a munkaidő az egyes napok között egyenletesen van elosztva. Ebben az esetben a szombat és a vasárnap a munkavállaló két pihenőnapja, így nem okoz fejtörést, hogy a pihenőnapokból mennyit és mikor kell számára kiadni – írja az Adózóna. Az általános munkarendtől eltérni pedig kizárólag egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén lehet, azaz akkor, ha a munkáltató munkaidőkeretet vagy elszámolási időszakot alkalmaz.
A munkaidőkeret nem más, mint egy sajátos munkaidő-beosztás. A munkáltató először meghatározza, hogy általános munkarendben az adott időszakon belül hány munkanap lenne, levonja belőle a munkaszüneti napokat, majd a megkapott értéket felszorozza a munkavállaló napi munkaidejével, s már meg is kapta azt a munkaidő mennyiséget, melyet az adott kereten (idősávon) belül lényegében szabadon szétoszthat. A munkaidőkeret pedig pusztán abban tér el az általános munkarendtől, hogy ugyanazt a munkaidőt másképpen, szabadon osztja el a munkáltató.
A probléma akkor vetődik fel, amennyiben a munkavállaló nem általános munkarendben, hanem úgynevezett egyenlőtlen munkaidő-beosztásban, munkaidőkeretben dolgozik. Fontos tudni azt is, hogy a munkaidő beosztása a munkáltató kompetenciája, ahhoz a munkavállaló beleegyezése nem kell. Az esetleges pihenőnapokról azonban csupán onnan lehet a munkavállalónak tudomása, hogy látja előre a beosztott egy hetet. A beosztott héten előfordulhat, hogy csupán 1 pihenőnapja lesz (vagy még az sem). A következő heti beosztásnál azonban azzal szembesülhet a munkavállaló, hogy ismét 6 (vagy 7) napos munkavégzésre osztották be, pótlólagos pihenőnapot pedig nem kapott. Lehetséges ez? Ennek megválaszolására nézzük meg elsőként azt, hogy hogyan is lehet a pihenőnapokat a munkáltatónak beosztania.
Minden munkavállalót megillet heti 2 pihenőnap vagy helyette 48 órányi pihenőidő. A munkaidőkeretnek azonban az a sajátossága, hogy a munkáltató az adott időszak munka- és pihenőidő mennyiségét a törvényes keretek között, szabadon pakolgathatja. Keret esetén értelemszerűen a heti 2 pihenőnapot sem kell az adott héten kiadni, mivel akkor a keret rugalmassága veszne éppen el. Erre mondja azt az Mt., hogy egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a pihenőnapok is beoszthatóak egyenlőtlenül azzal, hogy 6 napi munkavégzést követően 1 pihenőnapot mindenképpen ki kell adni.
Ezen szabályok egyike sincsen azonban kőbe vésve. Megszakítás nélküli, több műszakos, valamint idényjellegű tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállaló esetén ugyanis a 6 nap utáni 1 pihenőnap szabályától is el lehet tekinteni. Milyen szabály korlátozza ebben az esetben a munkáltató mozgásterét? Egyedül az, hogy havonta egy alkalommal vasárnapra kell pihenőidőt osztani. Elvben tehát előállhat az a helyzet, hogy az ilyen tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállalók a hónap első és a következő hónap utolsó vasárnapja között minden nap munkavégzésre kötelezettek. Persze ez egy elvi lehetőség, hiszen a keret átlagában a heti 2 napnyi vagy 48 órányi pihenőidőnek ki kell jönnie.
További részleteket itt lehet olvasni.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.