Ki gondolná, hogy abban az országban, ahol a kormány nyíltan félti az állampolgárok munkáját a bevándorlóktól, a már honosított migránsok körében jóval nagyobb a foglalkoztatottság, mint a bennszülötteknél? A 2013-as OECD-adatok alapján Magyarország toronymagasan vezeti a listát e tekintetben. A menekültek által célba vett európai jóléti államokban viszont éppen fordított a helyzet, a bevándorlók nagyobb eséllyel maradnak munka nélkül.
Érdekes módon egy dologban Magyarország jobb munkát végez Németországnál menekültügyben - állapítja meg a Bloomberg. Az OECD adatai szerint ugyanis aki Magyaroszágon bevándorló, sokkal nagyobb eséllyel áll alkalmazásban, mint a nem bevándorlók, olyannyira, hogy Magyarország ebben a tekintetben veri a teljes mezőnyt.
2013-as adatok szerint a bevándorlók foglalkoztatottsága idehaza csaknem 10 százalékkal magasabb, mint a magyar állampolgároké, amivel Magyarország vezeti az OECD-tagállamok listáját. Ez adódhat egyébként a Magyarországra dolgozni áttelepült határon túli magyarok magas számából is - ahogy ezt a Bloomberg írása is megállapítja. A második és harmadik helyezett Olaszországban és USA-ban ez az arány 2 és 3 százalék között van, majd Csehország (valamivel több mint 2 százalék) és Írország (alig több mint 0 százalék) következik.
A felsorolt országokon kívül a Bloomberg grafikonján szereplő többi OECD-tagállamban inkább az a jellemző, hogy a bevándorlók körében magasabb a munkanélküliség, mint a bennszülötteknél. Görögországban még viszonylag elhanyagolható, 2 százalékos a különbség az állampolgárok javára, utána azonban nagyobbra nyílik az olló.
És mi a helyzet a bevándorlás legfőbb célországaiban? Nagy-Britanniában a ráta kb. 5 százalék az állampolgárok javára, Németországban már csaknem 7, Franciaországban 8, a sereghajtó Svédországban és Hollandiában pedig már több mint 14 százalék a különbség a bennszülöttek és a bevándorlók foglalkoztatottsága között.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.