A nyugdíjat igénylő sokszor jobban járna, ha biztosítási idejének bizonyos időszakai „törlődnének”. Különösen igaz ez a minimálbéres kényszervállalkozókra és az őstermelőkre. A kereset nagysága ugyanis jobban befolyásolja a nyugdíj összegét, mint a szolgálati idő, és nem hagyhatók figyelmen kívül azok az időszakok, amikor alacsony volt a kereset.
A leendő nyugdíj – hivatalos nevén nyugellátás – várható havi összege két tényezőtől függ: a szolgálati idő hosszától és a nyugdíj alapjául szolgáló havi átlagkeresettől. Ám ez a második tényező a befolyásosabb – derül ki az Adózóna cikkéből.
Például egy 100 000 forintos átlagkereset 40 év szolgálati idővel 80 000 forintos nyugdíjat jelent, míg 200 000 forintos átlagkereset 20 éves szolgálati idővel 106 000 forintosat, vagy 20 év szolgálati idő és 90 000 forintos átlagkereset 47 700 forintra rúg, míg 30 év szolgálati idő 60 000 forintos átlagkereset alapján csak 40 800 forint nyugellátás kerül megállapításra.
A példák némileg sarkítottak, de alátámasztják azt a megállapítást, hogy a rendszer jobban „jutalmazza” a magasabb keresetet a szolgálati időnél, és ez az aránytalanság majdnem minden szolgálati időtartam vonatkozásában kimutatható.
Ez az oka annak, hogy az igénylő nem egyszer jobban járna, ha biztosítási idejének bizonyos időszakai „törlődnének” a nyugdíjmegállapító szerv nyilvántartásából. Különösen igaz ez a minimálbéres kényszervállalkozók esetében, hogy a néhány százezer forintos előző évi bevétellel rendelkező biztosított őstermelőket ne is említsük. A biztosításban töltött idők és keresetek tetszőleges beszámítására vagy önkényes figyelmen kívül hagyására azonban természetesen nincs mód.
Persze vannak kivételek
Ugyanakkor a jogszabály bizonyos nyugdíjjárulék alapot képező jövedelmek, illetve időszakok átlagszámításból történő kihagyását lehetővé teszi. Ilyen egyebek között a gyes, gyed időszaka, vagy amikor valaki álláskeresési támogatásban részesül. A kivételes esetekben, ezen tételeket csak akkor kell figyelembe venni a nyugdíj meghatározásánál, ha az az igénylőre nézve kedvezőbb.
A rehabilitációs ellátásban részesülőnek nem kell attól tartania vagy a rehabilitációs ellátás mellett dolgozónak, hogy az ellátás vagy az ellátás + munkabér összege rontja a nyugellátás összegére vonatkozó kilátásait.
Ezzel szemben a rokkantsági ellátás mellett lényegében csak a minimálbér 150 százalékáig lehet keresőtevékenységet folytatni, de ez a jövedelem mindenképpen része a nyugdíj alapjául szolgáló havi átlagkeresetnek. A korhatár melletti ellátás mellett szerzett többlet szolgálati idő érvényesítése során az ellátás újbóli megállapításánál ugyancsak figyelembe kell venni az ellátás mellett szerzett jövedelmet is.
* * * Hogyan egészíthető ki az állami nyugdíj?
A majdani állami nyugdíj szinte biztosan nem lesz elég az aktív korban megszokott életszínvonal fenntartására. Egy megtakarítás azonban megfelelő jövedelemkiegészítést biztosíthat. Ráadásul nyugdíj-előtakarékosság választásával 20% állami támogatás is elérhető. A Bankmonitor nyugdíjmegtakarítás-kalkulátora megmutatja, hogy egy adott összegű havi megtakarítás mekkora nyugdíjkiegészítést jelenthet majd.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.