Nem mindennapi utat járt be már eddig is a harmincas éveiben járó Rákli Veronika, de az is egyedi, hogy egy olyan, akrobatikus és sportolói kvalitásokat igénylő mozgásstúdió-kezdeménye van, amelynek az irányvonala a mozgásterápia. Ezt pedig, állítja, jelenleg Magyarországon nem csinálja senki rajta kívül. Ő is Londonban dolgozik ezen. Hogy is van ez?
Nem sokan vágnák sutba biztos karrierjüket, hogy aztán belevágjanak egy olyan, előítéletekkel is terhelt tevékenység mozgásterápiává fejlesztésébe, mint a rúdtánc, amit aztán Londonban próbálnának sikerre vinni. Rákli Veronika pont erre vállalkozott.
Veronika tanárként, aztán rádiós szerkesztőként, illetve tévéműsorokban is dolgozott, majd a közigazgatásban szövegíróként (többek között Gyurcsány Ferencnek) és sajtótitkárként tevékenykedett. Az államigazgatásban eltöltött időben a biciklis-KRESZ kialakításában és a Panelprogramban is szerepet vállalt, azonban 30 évesen – hangsúlyozza, etikai okokból – otthagyta az akkori közlekedési minisztérium államtitkárságát.
Már akkor tudta, hogy olyan hivatást akar kitanulni, amely emberek életminőségének a javulásához járul hozzá a mozgáson, illetve a testtel való foglalkozáson keresztül. Az Egyesült Államokban nyelvtanulás céljából töltött idő alatt találkozott először a rúdtánccal: a nyelvtanfolyamra egy rúdtáncos lány is járt, aki inkább bárokban űzte az ipart, és egy táncterapeuta is, aki végül lecsábította egy edzésre. Veronikát, akinek gerincferdülése miatt gyerekkorában fűzőt kellett hordania, meggyőzte, hogy a rúdtánc inkább mutat rokonságot a táncművészettel és a sporttal, mint a sztriptízzel, ahonnan a ma már olimpiai sportági besorolásra esélyes tevékenység eredeztethető. Ahhoz azonban, hogy táncterapeutaként dolgozzon, Veronikának meg kellett találnia azt az iskolát, ahol elérhető áron megkapja a megfelelő képesítést.
Londonban kötött ki két év múlva, ahol felvették a Goldsmiths University of London mozgásterapeuta-képzésére. Most pedig ennek az egyetemnek a tornatermében működteti rúdtáncvállalkozását. „Irreálisan elszálltak Londonban a bérleti díjak, nekem ráadásul nagy területre volt szükségem, hatalmas belmagassággal. A megoldást az egyetem gym menedzserével való megegyezés hozta el, így a tornatermet most óránként 25 fontért bérlem, persze a helyiséget is át kellett alakítani, beépíteni a rudakat” – magyarázza Veronika. Az egyetemi tornaterem melletti döntést az is motiválta, hogy a kisvállalkozást semmi esetre se mossák össze a night clubos sztereotípiával. Veronikaugyanis – ahogy mondja – versenyre készít, és sportolókat nevel.
Nem olcsó mulatság
„Az anyagok beszerzésének költsége elenyésző ahhoz képest, amit az engedélyeztetései folyamatok sokasága emésztett fel: statikust kellett hívni, speciális munkákra szakosodott szakikat, biztosítást kötni, ami nemcsak egy csomó pénzbe, de időbe is került. Magyarországon még biztosítás sem kötelező egy rúdtánciskola nyitásához, pedig a sérülékenység szempontjából az extrémsportokkal vetekszik. Ha valaki meghalna egy balesetben, ott állnának felette, hogy kinek a felelőssége” – szemlélteti Veronika, hogy a londoni vállalkozásindítás nehézségei ugyanakkor indokoltak.
„Az idén márciusi nyitásban öt év munkám van, de így is csak az egyetemi kapcsolatoknak köszönhetően működik a dolog, ha üzlethelyiséget kéne bérelnem, akkor három hét után bezárhatnék” – jelzi Veronika, hogy azért Londonban sem egyszerű az élet. Jelenleg heti négy órát tart, ebből kétszer az úgynevezett pole dance fitnesst, ami a rúdtánc sportági elnevezése, ahol már egyáltalán nem kapnak szerepet az erotikus elemek, és kétszer "aerial yogát", ahol függőágy segítségével végeznek jógagyakorlatokat.
Jelenleg 15 fő körüli a létszám, a diákok 15 fontot – 6500 forintot – fizetnek egy óráért, a normál jegy pedig egy húszas – 8500 forint –, ami mutatja, hogy a rúdtánc nem egy olcsó dolog. Persze többalkalmas bérlettel az árak is valamelyest kedvezményesebbek, de mélyen a zsebébe kell nyúlnia, aki a rúdon akar pörögni. Egyelőre a heti néhány alkalmon megtelik a terem, bár – mivel a tanítványok többsége diák – a biznisz is szezonális. „A márciusi nyitást követően szépen gyarapodott a létszám, de a nyári szünet miatt most kicsit elapadt az érdeklődés” – mondja, de hozzáteszi, hogy szeptemberben mindig egy nagy vásárral indul az iskolakezdés, ahova mindenki kitelepül a standjával, hogy a beérkező gólyák lássák a lehetőségeket. Itt természetesen Veronika Floating Fitnesszével is találkozhatnak majd, ami reményei szerint nagy lökést fog adni az üzletnek.
Úgy képzeli, 4-5 évre lesz szükség, amíg úgy megy majd a szekér, hogy ő hátradőlhessen. De addig is tovább bővítené a szolgáltatások körét, a masszást is bevonná a portfólióba, sőt már megkezdte a tárgyalást uszodákkal is, hogy a még Magyarországon elsajátított vízi masszást, a Watsut is felvegye a sorba, októbertől pedig indul az aerial yoga gyerekeknek. A végcél pedig a táncterápia, aminek lényege, hogy a mozgáson keresztül dolgoznak fel lelki problémákat. Ehhez a végzettsége már megvan, azonban gyakorolni csak két év egészségügyben szerzett tapasztalattal lehet, így most folyik a munkakeresés, hogy a rúdtánc, a rádiózás és a masszás mellé még egy teljes munkaidős állást is betegyen.
Ezért érdemes Angliában céget alapítani
Szemben Magyarországgal, Angliában sok állami segítséget kapnak a kezdő vállalkozók, például mindössze 20 százalékos adót kell fizetniük. „Angliában a társasági adó 20 százalék, amit csak egy év és kilenc hónap elteltével kell befizetni. Elterjedt egy téves információ, miszerint két évig nem kell adót fizetni, de ez nem igaz, csak éppen közel két év elteltével kell fizetni a társasági adót, de akkor visszamenőleg. Persze már ez is sok segítség egy kezdő vállalkozásnak, amelynek ez idő alatt van ideje megerősödni, nem beszélve arról, hogy csak a nyereség után kell adózni, nem pedig a bevétel után. Így ha egy vállalkozás az első évében nem termelt nyereséget – ami azért könnyen előfordulhat a kezdeti beruházások miatt –, gyakorlatilag tényleg nem kell adót fizetnie” – teszi tisztába az angliai cégalapítással kapcsolatos tévedéseket Szabó Éva, az angliai cégalapításra szakosodott EVLA Ltd. tulajdonosa.
„Ezenkívül még áfakötelezettség terheli a vállalkozókat, ami szintén húsz százalék, azonban ez csak a 82 ezer fontos (35 millió forint) éves forgalom fölött teljesítőkre vonatkozik, ez alatt nem áfakötelesek. Ezeken kívül az alkalmazottak utáni járulékokat kell még fizetni, de itt is van könnyítés: a járulékot a fizetéshez mérten állapítják meg, de amennyiben egy adóév alatt, az összes munkáltatóra eső bruttó bér feletti járulék (több alkalmazott esetén) nem éri el a 2000 fontot, ennek befizetésétől is eltekintenek” – tájékoztat Szabó. Az EVLA igazgatója úgy tapasztalja, hogy az utóbbi években nem nőtt meg különösebben azoknak a száma, akik Angliában alapítanának céget, a csúcspont három éve volt, akkor jelentős növekedés volt ügyfeleik számában. Jellemzően inkább a kint élő magyarok keresik őket, akik a nyelvi nehézségek miatt fordulnak hozzájuk segítségért, kevesebben vannak azok, akik Magyarországról alapítanának céget Angliában.
Azok száma pedig, akik a kedvezőbb vállalkozási környezet miatt vinnék ki tevékenységüket a szigetországba, elenyésző. Sokan keresik meg őket ezzel a céllal, de tájékoztatják őket, hogy ennek törvényes megvalósítása nem kivitelezhető. Már amennyiben az a cél, hogy miközben Magyarországon folytatnak üzleti tevékenységet, a kedvezőbb angliai feltételek szerint adózzanak. "Kiszűrni azonban csak akkor tudjuk az ilyet, ha az ügyfelek őszintén elmondják a terveiket, ami nem mindig történik meg, és alapvetően az angol cégalapításnak nincsenek ilyen akadályai, bárki bármikor alapíthat angol céget, akár saját magának is."
A magyarok is pörögnek a rúdon
Az Egyesült Államokból kiinduló rúdtáncőrület egy ideje már Magyarországon is megvetette a lábát. Pirner Alma 13 éve indította az első Poledance és Pole-fitnesz stúdióját, a Dollhouse-t. Ezenkívül még egy nagyobb iskola működik, a Pole Dance Fitness, amit a szintén rúdtáncvilágbajnok Páll Orsolya alapított, nem sokkal előbbi sikerei után. „Ma már jellemzően elég sok rúdtáncos hely működik, fitnesz- és konditermekben is megjelent a rúdtánc mint kiegészítő szolgáltatás, de a legtöbb ilyen helyen inkább hobbirúdtáncosok oktatnak, akik nem rendelkeznek a megfelelő szakmai végzettségekkel” – mondja a Magyar Rúdtánc Egyesületben is tag Pirner Alma, aki szerint az elmúlt két évben szaporodtak el ezek a kisebb stúdiók, köszönhetően a nagy érdeklődésnek és annak, hogy viszonylag kis kezdőtőkével, 2-3 millió forinttal is bele lehet indítani egy ilyen üzletet.
Magyarországon jelenleg csak a Dollhouse nyújt olyan akkreditált oktatói képzést, amelyet a szakma elismer. Ennek elvégzésével kezdte Rákli Veronika is, aki azonban ezt nemzetközi tapasztalattal – vendégtanárként tevékenykedett egy holland művészeti egyetem cirkusz tanszékén – és egy londoni diplomával fejelte meg, hogy a mozgásterápia felé nyisson, és ne csak fizikai, de lelki épülést is kínáljon kuncsaftjainak.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.