A molnárok szerint hozzávetőleg 10 százalékos az áfacsalt liszt aránya, azaz mintegy 100 ezer tonna kenyér- és süti alapanyagot illegálisan értékesítenek.
A nagyrészt áfacsalásos feketegazdaság Magyarországon mintegy 100 ezer tonna liszt értékesítését érintheti évente. Azt követően futott fel a feketet gazdaság a liszt piacon, hogy a gabonafélékre 2012-ben bevezették a fordított áfát, és a visszaélők egy része a termékláncban feljebb helyezte tevékenységét – írja az agrárszektor.hu. Pont úgy történt ez, ahogy a sertésszektorban is tapasztalható volt az előállat forgalmi adójának 5 százalékra csökkentése után.
Magyarországon az egy főre jutó lisztfogyasztás tartósan 84-85 kilogramm körül alakul évente. Ennek bővülése az elkövetkező években sem nagyon várható, igaz, érdemi csökkenése sem. A malomipar árbevétele 2010 óta folyamatosan emelkedik, és 2013-ban már mintegy 90 milliárd forintot ért el, amelyből az export 18 százalékkal (16 milliárd forinttal) részesedett. Ez 180 ezer tonna liszt kivitelét jelentette, 60 százalékban a romániai piacra, közel 30 százalékban a szlovákiai piacra került a magyar liszt. A lisztexport tíz év alatt érte el ismételten az uniós csatlakozás előtti szintet, de közben megjelent az addig ismeretlen import is. Ez leginkább a kereskedelmi láncok üzletpolitikájának következménye, illetve joggal feltételezhető, hogy – egyéb élelmiszeripari tömegcikkhez hasonlóan – a liszt behozatalában is fordultak/nak elő visszaélések.
Az export további növekedése továbbra is valószínűsíthető, mert a magyar lisztet minősége alkalmassá teszi a gyengébb minőség feljavítására. Másrészt pedig a már említett legfontosabb piacok malomiparának versenyképessége továbbra sem javul olyan mértékben, ami jelentősebben korlátozná a magyar malmok térnyerését.
A malmok gyakran szembesülnek a búza gyengébb minőségével. Elegendő búza ugyanis mindig van, a minőség azonban nem mindig megfelelő. Ennek egyik leggyakoribb oka, hogy a gazdák gyakran választanak nagyobb hozamú, de gyengébb beltartalmú fajtákat.
Több mint tíz éve megkezdődött a nagyobb malmok korszerűsítése és új malmok építése, s e folyamat mostanra lassan lezárul. Elképzelhető, hogy lesz még olyan tulajdonos, aki felújítja malmát, de újak építése már nem nagyon várható az elkövetkező néhány évben. Ennek egyik legfontosabb oka, hogy hosszú évek óta stabilan 1,2 millió tonna az éves felöntés, vagyis ennyi búzát őrölnek meg a malmok.
További részleteket itt lehet olvasni.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.