A foglalkoztatási és növekedési csomag a hétfőn hajnalban született megállapodás része, amellyel Görögország az utolsó pillanatban megúszta az összeomlást, és a kiesést az euróövezetből.

A nagyjából 10 500 milliárd forintnak megfelelő 35 milliárd euró döntő része nem új pénz, a görögöknek a 2014-2020-as költségvetési ciklusra megítélt uniós forrásokat mozgósítja a bizottság, és ma azokat a terveket ismertették, amelyekkel elősegítenék az uniós források teljes körű felhasználását Görögországban.

A bizottság közleményéből nem maradt ki a csípős, politikai üzenet. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a közlemény szerint azt mondta, Görögország már eddig is több nemzetközi forrást kapott, mint egész Európa az Egyesült Államoktól a Marshall Terv keretében a második világháborút követően. Görögországnak az elmúlt öt évben több mint 300 milliárd eurót hiteleztek a nemzetközi szervezetek, a Marshall Terv pedig nagyjából 115 milliárd euróra rúgott mai értéken. Meg kell jegyezni, Juncker megjegyzése összemossa, hogy a görögök az elmúlt években hitelként kapták ezt a pénzt, míg a Marshall Terv keretében segélyt kapott Európa.  

A most bejelentett 35 milliárdos csomag legnagyobb része a kohéziós alapokból közel 20 milliárd euró mozgósítása lesz. Ezt a pénzt már korábban megítélték Görögországnak.

Ezen kívül a bizottság azzal ösztönözné a befektetéseket, hogy korábban feloldja a 2007-2013-as időszak kifizetéseinek maradék 5 százalékát, amit alapértelmezés szerint a programok zárásáig  visszatartana. Erre az időszakra 100 százalékra emeli az uniós támogatási arányt is. Ez azonnal 500 millió eurós többletlikviditást fog jelenteni, a görög költségvetés pedig nagyjából 2 milliárd eurót spórol vele.

A csomag részeként a bizottság növeli a 2014-2020-as programok kezdeti előfinanszírozásának arányát is, ami  további 1 milliárd eurót tesz elérhetővé az EU-s projektekre.