Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Bár az eurózóna mentőalapja, az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) szerint Görögország hivatalosan csődben van, a szervezet mégis úgy döntött, egyelőre nem követeli Görögországtól teljes tartozásának visszafizetését azt követően, hogy Athén nem törlesztett időben a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF).
Az EFSF szerdán tudatta, hogy csődeseménynek tekinti, hogy Görögország nem törlesztette a június végén esedékes, mintegy 1,5 milliárd eurós részletet az IMF-nek, és miután közösen folyósítottak hitelt Athénnak, azért a csődesemény az EFSF-től kapott görög hitelek jelentős részére is vonatkozik.
Az EFSF-nek így három lehetősége volt. A hitelszerződések azonnali felmondása és a teljes összeg, mintegy 145 milliárd euró visszakövetelése, vagy végleg lemondhatott volna erről a jogáról, vagy fenntartja magának a későbbi döntés jogát. Az euróövezet pénzügyminisztereiből álló igazgatótanács az utóbbi mellett döntött, a vezérigazgató, Klaus Regling javaslatára.
"Ez a csődesemény mély aggodalomra ad okot. Ezzel Görögország megszegte vállalt kötelezettségét, hogy minden hitelezőjével szemben fennálló összes tartozását tiszteletben tartja, és ez a görög gazdaságot és a görög népet fenyegető súlyos következmények lehetőségét vetíti előre" – idézi az alap közleménye Reglinget.
A teljes tartozás visszakövetelése gyakorlatilag a kegyelemdöfést adná meg a súlyos pénzhiánnyal küzdő Görögországnak. Az EFSF – rajta keresztül gyakorlatilag az eurózóna tagállamai – Athén messze legnagyobb hitelezője. Hitelminősítők ugyanakkor a múlt héten azt közölték, hogy ők nem tekintik csődeseménynek, ha Görögország nem fizet az IMF-nek, mert számukra csak a magánhitelezők felé fennálló kötelezettségek teljesítése számít, a hivatalos, államközi hitelek késedelembe esése nem.
A Görögország rendelkezésére bocsátott második mentőprogram kedden véget ért, meghosszabbítását az eurózóna pénzügyminiszterei kedd este végleg elutasították, miután hónapokon át nem sikerült megállapodni Athénnal a cserébe meghozandó reformintézkedésekről. Ennek kifutásával Görögországnak új megállapodást kellene kötnie, új feltételekkel, a második programban lehívható összeghez immár nem tud hozzáférni.
Görögország számára döntő fontosságú, hogy július 20-án nagyjából 3,5 milliárd eurót kell fizetnie az Európai Központi Banknak (EKB) lejáró államkötvényekért. Ha ezt elmulasztja, az EKB aligha folytathatja a görög bankrendszer likviditásának fenntartását az úgynevezett sürgősségi likviditási támogatáson (ELA) keresztül, amelyet csak fizetőképes feleknek nyújthat. Ebben az esetben a hétfő óta zárva lévő görög bankok csak úgy tudnának újra kinyitni, ha Athén saját törvényes fizetőeszközt vezet be, amivel de facto kilépne az eurózónából.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
