Megszavazta a Juncker-tervet az EP
Támogatásáról biztosította az Európai Parlament (EP) szerdán Brüsszelben az Európai Bizottság által tavaly novemberben bejelentett, 315 milliárd eurós európai beruházást ösztönző befektetési intézkedéscsomagot, az úgynevezett Juncker-tervet.
Az EP a tagállami kormányokat megjelenítő Tanáccsal folytatott tárgyalások során módosította a terv gerincét alkotó alap finanszírozási szerkezetét, beleszólási jogot nyert az alap vezetőségének kiválasztásába, és gondoskodott az alap működésének demokratikus ellenőrzéséről - hangsúlyozta közleményében az EP sajtószolgálata.
Az úgynevezett stratégiai befektetések európai alapjára (EFSI) vonatkozó szabályokat 464 szavazattal, 131 ellenszavazat és 19 tartózkodás mellett fogadták el. A parlamenti szavazás nyomán az EFSI az Európai Bizottság kérésének megfelelően - ha a Miniszterek Tanácsa hivatalosan is rábólint a tervre - már a nyáron felállhat, és szeptembertől megkezdheti működését.
Az EP-közlemény a parlamenti tárgyalódelegáció által elért eredmények közül egyebek közt kiemelte, hogy 6 milliárdról 5 milliárd euróra csökkentették azt az összeget, amelyet az alap létrehozása miatt az unió kutatási programjából, valamint a CEF közlekedési, digitális és energiahálózati programtól vonnak el. Ezt az egymilliárd eurónyi különbözetet az Európai Bizottság a tavalyi és az idei uniós költségvetésben felhasználatlanul maradt forrásokból pótolja.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.