Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
A szocialista vezetésű szegedi önkormányzat és az energetikát irányító állami hivatal szinte kéz a kézben haladva szorítja egyre hátrébb a Simicska Lajos érdekeltségi körébe tartozó céget a helyi energetikában. A bonyolult manőverek formálisan azért folynak, hogy Szegeden legyen fűtés és meleg víz a lakásokban, a háttérben azonban több jel is arra utal, hogy a helyzetet a helyi hatalmi viszonyok átrendezésére is felhasználják. Botka és az Orbán-kormány a plázastop alóli felmentésnél már együttműködött.
Stílusosan szólva, forr a levegő a Szegedi Hőszolgáltató (Szehő) Kft.-nél. A várost távhővel és használati meleg vízzel ellátó cég az önkormányzat többségi, 51 százalékos tulajdonában van, 49 százalékos részét pedig a közvetve Simicska Lajos érdekeltségi körébe tartozó Energott Kft. birtokolja. Úgy tűnik azonban, hogy Simicskáéknak Szegeden leáldozóban van, a korábbi tervekkel ellentétben a jövőbeni fejlesztésekben már nem ez, hanem inkább egy CBA-közelinek tartott szál kaphat majd főszerepet.
Az az átkozott rezsicsökkentés
Az irányváltásra elsősorban az ad most lehetőséget, hogy a Szehő régóta nehéz helyzetben van, pénzügyi gondokkal küzd, működése ellehetetlenült. A cég 2000–2014 közötti gazdálkodásáról beszámoló 30 oldalas jelentése a problémákat a válság mellett arra vezeti vissza, hogy az önkormányzat, majd 2012-től a kormányzat beavatkozott a díjszabásba, sőt a jelentés a veszteségek növekedésének hátterében a rezsicsökkentést kompenzáló állami támogatás szerinte diszkriminatív kiszámítását is látja. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) jelentősen kisebb mértékű támogatást állapított meg a szegedi szolgáltató számára, mint más nagyvárosokban, egy olyan számítási módszerre hivatkozva, amelyet nem hoztak nyilvánosságra.
A cég szerint valós költségekkel számolva évről évre több tízmilliós eredményt érhettek volna el, ez azonban az állami és önkormányzati beavatkozások miatt rendre meghiúsult, sőt mi több, jókora mínuszba taszította a vállalatot. A cégbírósági adatok szerint a Szehő 2010 óta masszívan veszteséges, üzemi szinten évente 190-260 millió forintos negatívumot termelt, és bevételei is megfogyatkoztak. Ráadásul több milliárd forintért gázmotoros kazánokat is telepített, hogy a kapcsolt áramot értékesíteni tudja, csakhogy ennek kötelező átvétele megszűnt.
A közfeladatot ellátó társaságnak senki sem adott már pénzt
Tavaly őszig még az Energott-csoporthoz tartozó Alfa Nova Kft. volt a Szehő kisebbségi tulajdonosa, akkor azonban átruházta a részt az anyavállalatára. Ezt a lépést csupán technikai átvezetésként értelmezik, ám a szegedi önkormányzat ezzel nem ért egyet, tulajdonosváltásról beszél, amelyről előzetesen kellett volna tudomást szereznie, hiszen ekkor az önkormányzatnak elővásárlási joga lett volna, ezért bírósághoz fordult. Ezt tette a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) is, mert ők is úgy gondolják, hogy a cégjogi átvezetést előzetesen a hivatalnál is be kellett volna jelenteni.
Tavaly novemberben az Alfa Nova vis maiorra hivatkozva fordult a MEKH-hez: nem tudott már gázt vásárolni, mert a kereskedők olyan mértékű pénzügyi garanciát kértek, amelyet egyetlen pénzintézettől sem tudtak beszerezni. Azóta folyamatos hosszabbítások mellett a hivatal jelölte ki a gázkereskedőt, hogy az ellátás – amely egyébként közfeladat – biztosított legyen, majd végül mától, április16-tól felfüggesztette a hőszolgáltató működési engedélyét.
A város kilobbizta, aztán ki is fizettetné
A MEKH 14 oldalas határozatának indoklása bőségesen leírja az elmúlt hónapok eseményeit, így többek között azt is, hogy az önkormányzat rendre sürgette a hivatalt, és arról is biztosította a hatóságot, hogy az önkormányzati tulajdonú IKV Zrt. képes ellátni a közfeladatot. Vagyis a város szinte lobbizott az államnál azért, hogy visszavehesse a működtetés jogát (amelyet egyébként még Szeged korábbi fideszes vezetése szervezett ki az Alfa Novához 1999-ben, de csak úgy, hogy a közművagyon az IKV tulajdonában maradt).
Az állami hivatal láthatóan vevő volt az önkormányzati javaslatra, és az IKV-t jelölte ki a további szolgáltatásra, az átadás-átvételt pedig most mindössze 10 nap alatt, április 16-ig kellett tető alá hoznia Szegednek. Az újonnan kijelölt szolgáltató szélsebesen közölte, hogy a szolgáltatás zavartalanul folytatódik, és mind a 150 alkalmazott megmarad.
| Hitelek és kormányzati segítség kérése |
| A Szehő 670 millió forint hitelt vett fel a Raiffeisen Banktól és 300 milliót a K&H-tól, ez utóbbira kezességet vállalt a város. Ezen kívül a társaság 1 milliárd forintos tagi kölcsönnel tartozik a tulajdonosainak, köztük az önkormányzatnak is 510 millió forinttal, ettől az összegtől – amelyet az önkormányzat tagi kölcsönként nyújtott a cégnek, hogy a fizetésképtelenséget elkerülje – valószínűleg elbúcsúzhat Szeged. Nem elhanyagolható tétel az sem, hogy a cég felé már 600 millió forintos hátralékot halmozott fel a lakosság. Ezért a helyzet kezelésére év végéig 800 milliós hitelkeretet szavazott meg múlt pénteken a rendkívüli közgyűlés az IKV Zrt.-nek, amiatt módosítani kellett a költségvetést, és összességében másfél milliárd forint hiányozni fog a büdzséből. Ezért kér a város most kormányzati segítséget. |
A történetben itt következik a csavar: a város ugyanis az átvétel miatt keletkező pénzügyi hiányának pótlására éppen az államtól kért segítséget. (Ennek részletei és a pénzügyi manőverek keretes anyagunkban olvashatók.)
Jön a geotermikus energia, de nem onnan, ahonnan korábban terveztékA szakmai ügyeket a hőszolgáltató élén a Dél-alföldi Termálenergetikai Klaszter elnöke, az önkormányzat által delegált Kóbor Balázs viszi. Nagy Sándor szegedi alpolgármester a Szegedma.hu-nak adott novemberi nyilatkozatában azt mondta, őt a geotermiában szerzett szakmai tapasztalata miatt kérték fel arra, hogy vállalja az igazgatói posztot, április 16-tól már egyedüliként.
Kóbor Balázs a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) már lezárult energetikai projektek pályázatainak elkészítésében és a kiviteli tervek elkészítésében is jelentős szerepet töltött be. Éppen ezeknek a pályázatoknak az előestéjén, 2013 áprilisában kezdtek a CBA egyes alapítói egy addig nem a profiljukhoz tartozó tevékenységbe, a termálkútfúrásba, és az SZTE energia-korszerűsítési gigaprojektjét a Geotermikus Szolgáltató Kft. el is nyerte. Ennek anyacége a Geotermikus Beruházó Kft., amely a CBA-ban is érdekelt Lázár család tagjainak és Lekeny György CBA-tulajdonos szegedi vállalkozónak az érdekeltsége.
A Simicska Lajoshoz köthető cégek a korábbi tervek szerint Szegeden biomassza-erőművet és termálrendszert is építeni szerettek volna, ez azonban még a tavalyi kampányévben tartott helyi népszavazáson elbukott. Feltehetően másképpen, más szereplőkkel fogják korszerűsíteni a szegedi távhőszolgáltatást.
Jöhet az állam a távhőszolgáltatásba is
Nagy Sándor szegedi városfejlesztési alpolgármester az újszegedi kaszkádrendszer (lépcsős vízeséses rendszer) novemberi projektzáróján ki is emelte, hogy a 2014–20-as uniós támogatási ciklusban meg fogják ragadni az adandó alkalmakat a lakossági távhő korszerűsítésére.
Szeged és az állam a jövőben ebben is egymásra találhat. Az állam szerepet vállalna a távhőszektorban is, és ehhez a szegedi önkormányzat most jó szolgálatot tesz a tulajdonviszonyok egyszerűsítésével. Ezzel kapcsolatban a nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért és postaügyekért felelős államtitkárságtól azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a „Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot vezető minisztert felkérte a kormány, hogy a Miniszterelnökséggel és a szabályozó hatósággal együttműködve 2015. április végéig készítse el a kérdés rendezésére irányuló Távhő Cselekvési Tervet. Ezzel párhuzamosan, szintén 2015. április végéig a MEKH, az MVM és az NFM közösen kidolgozza a távhőszolgáltatás terjedelmének egységesítésére vonatkozó jogszabályokat."
A Botka-féle szegedi városvezetés és az Orbán-kormány nem először fújna egy követ. A tavaly őszi önkormányzati választás után nem sokkal megnyílt egy új bevásárlóközpont a Tisza-parti városban, a Szeged Nova, amely a helyi tudósítások alapján Lekeny György CBA-tulajdonos érdekeltségébe tartozik. (A közel 12 ezer négyzetméteres bevásárlóközpont alapterületének több mint felét egy CBA Príma foglalja el, derül ki a honlapról.) A bevásárlóközpont felépülése azért nagy szó, mert a plázastop alatt történt. Az kellett hozzá, hogy Botka László polgármester a város nevében kérjen felmentést a kormánytól a bevásárlóközpont felhúzásához – és az Orbán-kormány adott engedélyt. (Igaz, a plázastop alól az országban nem csak Szegeden kaptak felmentést.)
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
