Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
A nyugdíj kiszámítása több lépésből álló matekozás. Az Adózóna sorra veszi a műveleteket, mutatja a példákat.
A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó öregségi nyugdíj összege továbbra is az elismert szolgálati évek számától és a nyugellátás alapjául szolgáló havi átlagkereset összegétől függ, azaz a nyugellátás összege a havi átlagkereset összegének a megszerzett szolgálati időhöz rendelt százaléka – írja az Adózóna. Főszabály szerint a nyugellátás alapjául szolgáló havi átlagkereset összegét az 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapításának kezdő napjáig (az úgynevezett átlagszámítási időszakban) elért (kifizetett) – a kifizetés idején érvényes szabályok szerint nyugdíjjárulék alapjául szolgáló –, a személyi jövedelemadót is tartalmazó, csökkentés nélküli bruttó kereset, jövedelem havi átlaga alapján kell meghatározni, amennyiben az igénylő ezen időszak legalább fele részében keresettel, jövedelemmel rendelkezik.
A havi átlagkereset kiszámításához első lépésben meg kell határozni a keresetek mértékét, összegét. Keresetként kizárólag nyugdíjjárulék alapjául szolgáló kereseteket lehet figyelembe venni. Ezt azért fontos megemlíteni, mert jellemzően 1997. év előtt számos olyan biztosítási jogviszonyból származó keresetet, jövedelmet is kifizettek, amik az adott időszak alatt hatályos szabályozás szerint csak adóterhet viselő kereset voltak, nyugdíjjárulékot nem vontak belőle (például a jubileumi jutalom 1992. február 29-éig nem képezte a járulékok alapját).
A bruttó keresetek naptári évenként történő meghatározását követően a keresetek úgynevezett teljes nettósítása következik. A teljes nettósítás során a bruttó kereseteket első lépésben csökkentik az azok megszerzésekor érvényes mindenkori szabályok szerinti járulékmértékek összegével. Ezt követően a „járuléktalanított” kereseteket, jövedelmeket naptári évenként csökkentik a személyi jövedelemadónak – a jövedelem megszerzésekor érvényes szabályoknak megfelelően – erre az összegre képzett összegével. A nettósítás során nem lehet figyelembe venni a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény szerinti, összjövedelmet csökkentő kiadások és adókedvezmények mértékét (például a családi adókedvezményt).
A következő lépés a nettósított keresetek valorizálása, ami azt jelenti, hogy a nyugdíjazást megelőző naptári év előtt elért kereseteket, jövedelmeket az országos nettó átlagkereset egyes években történő növekedését alapul véve a nyugdíjazást megelőző naptári év kereseti szintjéhez igazítják. 2015. évtől megállapításra kerülő nyugellátás esetén az 1988. január 1-jétől 2013. december 31-éig szerzett kereseteket valorizálják. (Például: az 1988-ban elért nettó keresetek 22,119-es, 1989-eseket 18,922-es, az 1990-eseket pedig 15,561-es szorzóval kell felszorozni.)
További részleteket itt lehet olvasni.
* * * Hogyan egészíthető ki az állami nyugdíj?
A majdani állami nyugdíj szinte biztosan nem lesz elég az aktív korban megszokott életszínvonal fenntartására. Egy megtakarítás azonban megfelelő jövedelemkiegészítést biztosíthat. Ráadásul nyugdíj-előtakarékosság választásával 20% állami támogatás is elérhető. A Bankmonitor nyugdíjmegtakarítás-kalkulátora megmutatja, hogy egy adott összegű havi megtakarítás mekkora nyugdíjkiegészítést jelenthet majd.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
