Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Megégették magukat az önkormányzatok a Buda-Cash sztorival, milliárdok ragadtak benn a brókercég tulajdonosainak kisbankjaiban. Van, ahol megkérték a községen működő céget, fizesse be korábban az iparűzésiadó-előleget. A települések vezetői a kormányhoz szaladtak és válságmegoldásokhoz nyúltak. Most úgy tűnik, a hivatali dolgozók megkapják a fizetésüket, a segélyek viszont továbbra is be vannak fagyasztva.
Megemlegetik a Buda-Cash-botrányt nemcsak a magánszemélyek, hanem az önkormányzatok is: a brókercég tulajdonosainak érdekeltségébe tartozó négy kisbankból álló DRB Bankcsoportnál a Magyar Nemzeti Bank (MNB) múlt kedden egymillió, csütörtökön már 60 ezer forintban korlátozta a kivehető pénz összegét. A botrány 80 kisebb önkormányzatot hozott lehetetlen helyzetbe, ugyanis szinte minden pénzük, összesen legalább 3-4 milliárd forintjuk ragadt be a takarékszövetkezetekből alakult vidéki kisbankokban.
Ebből a pénzből kellene kifizetni a hivatali dolgozók és a közmunkások bérét, illetve a segélyeket, ezért a polgármesterek múlt hét óta válságüzemmódban kormányozzák a településeiket, és közben a kormány vagy a jegybank segítségére várnak. A kormánytól tűzoltásra futotta eddig, hétfőn a nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár azzal tudott előrukkolni, hogy a nehéz helyzetbe került önkormányzatok közül 67 helyhatóság kap összesen 245 millió forint rendkívüli támogatást. Ez aprópénz a beragadt összeghez képest, arra azonban talán elég, hogy a héten esedékes béreket – vagy annak csak egy részét – folyósíthassák a dolgozóknak.
A kormánynál kilincselt a siklósi polgármester
Siklós és a város intézményei mintegy 200 millió forinttal ragadtak be a főleg Baranya, Tolna és Somogy megyében működő DRB Bankban. A szokásos munkabérek mellett az 1,9 milliárd forintos költségvetésű városnak március elején 150 közmunkás körülbelül 10-15 millió forintját kell megelőlegeznie, továbbá 320 lakos áll sorba összesen 11-12 millió forintnyi szociális segélyért. Az iskolák fenntartására 8 millió forintot kell utalnia, s 400 millióval kell hozzájárulnia a siklósi vár rekonstrukciójának harmadik, uniós pénzből támogatott üteméhez is. A legnagyobb érvágás, hogy a vállalkozók nem tudják fizetni a márciusban esedékes 80-90 millió forintnyi iparűzési adót, hiszen az ő pénzük is befagyott. Az adóhatóság egyébként ezeknek a cégeknek most azt ígéri, „méltányos” lesz velük, ha emiatt késnek a bevallásukkal.
Ezért Marenics János, a város független polgármestere már múlt kedden válságstábot hívott össze, és azonnal lobbizni kezdett a kormánynál, hogy oldja meg a helyzetet. Mint a polgármester a hvg.hu-nak elmondta, személyesen szerette volna javaslatait elmondani a kormányfőnek vagy az Országgyűlés elnökének, illetve a miniszternek, de elfoglaltságaik miatt egyiküket sem érte el. Megkereste Varga Mihályt is, de ott sem járt sikerrel, ezért két javaslatot hagyott ott a nemzetgazdasági miniszter kabinetirodáján.
Marenics múlt héten azt mondta, a legkézenfekvőbb az lenne, ha az MNB utasítaná a felügyeleti biztosokat, hogy oldják fel az önkormányzati számlák zárolását, mert az érintett önkormányzatok fizetésképtelenné váltak. Ha pedig erre nincs mód – például azért, mert a felfüggesztett bankokban kevés a pénz –, akkor döntsön a kormány arról, hogy az önhibájukon kívül bajba jutott önkormányzatok megsegítésére szánt alapból soron kívül kifizessék a szükséges összegeket, s ezek után az állam álljon sorba azokért a bajba került bankoknál.
Végül a helyzetet átmenetileg sikerült megoldani. A város új számlavezető bankja, az OTP a várható adóbevételek 30 százalékáig forrást biztosít az önkormányzatnak. Emellett a kormány a 80 pórul járt település számára lehetővé tette, hogy a további kincstári utalásokat már ne ezekhez a bankokhoz utalja az államkincstár, hanem az önkormányzat által választott más számlára, így egy most esedékes 30 millió forintos állami támogatás már nem a DRB-hez, hanem a Magyar Államkincstárhoz érkezik, a kincstár pedig megállapodott a munkaügyi központtal a 150 közmunkás bérének kifizetéséről. Ennek köszönhető, hogy lesz márciusban fizetés, segélyek viszont egyelőre nem. Emellett azonban a polgármester szerint racionalizálni kell a város működését, csökkenteni kell a kiadásokat, és arra számít, hogy az érintett településeknek módosítaniuk kell majd a költségvetésüket a helyzet miatt.
| De miért oda tették a pénzüket? |
A kérdésre Beremenden például különös válaszra bukkantunk: az önkormányzat pár éve éppen azért hagyta el az OTP-t, hogy a helyi DRB-t erősítse saját pénzforgalmával. Ezt Theisz Ferenc, a város polgármestere mondta el a hvg.hu-nak. A szakértői válasz pedig az, hogy a DRB Bankcsoport bankjai egészen 2014 elejéig takarékszövetkezetek voltak, és a kisebb településeken a takarékok dominálnak a nagy kereskedelmi bankokkal szemben. Az önkormányzatok jellemzően náluk vezetik a számláikat, illetve gyakran vesznek fel tőlük folyószámlahitelt. Ennek sokszor a pénzügyi szaktudás hiánya a magyarázata, a másik ok pedig az, hogy ezeken a településeken történelmi hagyomány takarékszövetkezetekben tartani a pénzt, ez egy informálisabb, családiasabb intézmény a bankokhoz képest – mondta a hvg.hu-nak Kovács Róbert, a Helyi Obszervatórium ügyvezetője, közgazdász-szociológus, önkormányzati szakértő. |
„Hatvanéves vagyok, mindig ebben a városban éltem, és a DRB jogelődje, a Siklós és Vidéke Takarékszövetkezet mindig kifogástalan, az ügyfelekhez közel álló bank volt. Nem tudok másra gondolni, mint arra, hogy az új tulajdonosi kör tönkretette” – kesergett Marenics.
Beremenden is baj van
Siklós mellett a másik nagy, a DRB bankcsoportnál beragadt önkormányzat Beremend, amelynek szintén megközelítőleg 200 millió forintja bánja a történteket. Theisz Ferenc, a település kormánypárti polgármestere a hvg.hu-nak elmondta, máris nyitottak új számlát, az OTP-nél.
Teisz is állami intézkedésben bízik, de addig is megoldotta, hogy a hónap elején kifizethessék a munkabéreket és a segélyeket. Megállapodott ugyanis a település legnagyobb iparűzésiadó-fizető cégével, a Duna-Dráva Cement Kft.-vel, hogy a vállalkozás előre átutalja a márciusban esedékes adó egyharmadát – s ezt Guth Zoltán, a társaság kommunikációs vezetője is megerősítette a HVG-nek.
Az önkormányzati hivatal mindennapi kiadásaira van elég pénz a kasszában, de arra például nem futja, amit máskor meg szoktak tenni, hogy a legrászorultabbaknak már a hónap végén fizessenek segélyt, ezért például egy, a csecsemőjének pelenkára pénzt kérő asszonyt el kellett utasítaniuk – panaszolta a városvezető. Az azonnali fizetésképtelenség kivédésére más bajba jutott települések is kérnek előleget a küszöbön álló iparűzési adóból, például Csákvár.
Rendkívüli segítségre számítanak
A nemzetgazdasági és a belügyi tárca válságstábot állított fel a helyzet kezelésére, és valószínűleg napokon belül javaslatot tesz a kormánynak arról, hogy az érintett önkormányzatok rendkívüli pénzügyi segítséghez juthassanak – legalábbis erre számít a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének főtitkára. (Hétfőn csak a rendkívüli támogatás folyósítását jelentették be.) Schmidt Jenő szerint vissza nem térítendő támogatást csak a szegényebb települések kapnak majd, a többieknek vissza kell fizetniük a pénzt a bankszámláik felszabadítása után, feltéve persze, hogy a pénzük megvan az érintett hitelintézeteknél.
Az állami segítség annál inkább indokolt lenne most, mert tavaly karácsony előtt a kormány 68 önkormányzatnak összesen 18 milliárd forintnyi állami pluszpénzt szavazott meg különösebb ok nélkül, pusztán a működésük segítésére. Ebből a "puha pénzből" közel tízmilliárd forintot olyan nagy, megyei jogú városok kaptak, mint például Debrecen, Hódmezővásárhely, Miskolc, Nagykanizsa, Nyíregyháza, Szombathely, Sopron, Veszprém vagy Zalaegerszeg, amelyek egy része az önkormányzati adósságok állami átvállalása előtt a legeladósodottabb városok közé tartozott.
| Állami kézbe az önkormányzati pénzügyeket? |
Ismeretes, hogy a Buda-Cash holdudvarában álló, takarékszövetkezetekből átalakult négy bankot az állam nem tudta beterelni a kötelező takarékszövetkezeti integrációba. A hvg.hu-nak nyilatkozó szakértők szerint a történtek után felmerülhet a gondolat, hogy az önkormányzatok számlavezetését az állami kézben tartott pénzintézetekhez tereljék. A hvg.hu magát megnevezni nem akaró informátora szerint, a Buda-Cash csoportot azért is döntötték be, hogy felgyorsítsák a piac ilyetén „átstrukturálását”.
Az önkormányzati szövetség főtitkára egyébként a Buda-Cashnél és a vele azonos cégcsoportba tartozó bankoknál történtek után sem gondolja, hogy az állam korlátozhatná az önkormányzatok szabad bankválasztási jogát. "Ez a vita már a kilencvenes években lefutott, amikor felmerült az ötlet, hogy a települések pénzét a biztonságosnak mondott államkincstár kezelje. Az önkormányzatoknak meg kell adni a lehetőséget, hogy hozzájuk közel álló pénzintézetet válasszanak, például azért, mert a banki műveletek jelentős részét ma is személyesen, készpénzben, s nem elektronikus úton intézik" – mondta. |
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
