2015. február. 25. 06:52 MTI Utolsó frissítés: 2015. február. 25. 10:23 Gazdaság

Súlyos milliárdokkal van elmaradva a NIF több uniós projektben

1715 projekt szerepel azon a múlt héten megjelent listán, amely azokat az állami vagy önkormányzati fejlesztéseket tartalmazza, ahol a projektgazdák elmaradnak a rögzített fizetési tervtől.

A legnagyobb értékben késedelemben lévő tíz állami uniós projekt közül öt is a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt.-hez tartozik – írta szerdai számában a Világgazdaság arra a felsorolásra hivatkozva, amelyet a Miniszterelnökség állított össze a lap kérésére a 2007–2013-as ciklus csúszásban lévő nagy összegű állami projektjeiről.

A legnagyobb összegű elmaradás is a NIF egyik projektjéhez köthető: az M4-es autópálya Abony és Fegyvernek közötti szakaszának új Tisza-híddal történő, 138 milliárd forint értékű kivitelezésénél mintegy 34 milliárdot tesz ki az az összeg, amellyel a NIF a február 9-i állapot szerint el van maradva a 2014 év végére kitűzött kifizetési tervhez képest. A lap ismertetése szerint a legnagyobb értékű elmaradást mutató projektek tizes listájának a 2. és a 3. helyére is a NIF egy-egy fejlesztése került 21,7, illetve 17,8 milliárdos késedelemmel.

A Miniszterelnökség tájékoztatása szerint összességében 1715 projekt szerepel azon a múlt héten megjelent listán, amely azokat az állami vagy önkormányzati fejlesztéseket tartalmazza, ahol a projektgazdák a február 9-i állapot szerint elmaradnak az adott projekt támogatási szerződésében rögzített, 2014. december 31-ig elérendő fizetési tervtől. A Miniszterelnökség a lappal azt is közölte: az 1715 projekt közül a legtöbb késedelemben lévő fejlesztés, összesen 241 projekt a Klebelsberg Intézményfenntartó Központhoz tartozik, második helyezett a NIF Zrt. 116 projekttel, míg a harmadik helyre a Magyar Közút Nonprofit Zrt. került 27 fejlesztéssel.

zöldhasú
Hirdetés
hvg360 Tiszai Balázs 2025. január. 09. 12:00

Trump szóban már Putyin szintjén van, de mégis mit akar Grönlandtól, Kanadától és a Panama-csatornától?

A megválasztott amerikai elnök nem zárja ki, hogy katonai eszközökkel szerezzen meg a három kiszemelt területből kettőt, az USA északi szomszédját pedig gazdasági nyomásgyakorlással kényszerítené az 51. állammá. Donald Trump a harcias megnyilvánulásai alapján annyira veszi komolyan a határvonalakat, mint az Ukrajnát “nácítlanító” Oroszország, bár arra szerencsére kevés az esély, hogy az amerikai hadsereg bármely országot lerohanja. Összeszedtük, miért került a három kiemelt célpont Trump fókuszába.