Gazdaság Máriás Leonárd - Baksa Roland 2015. február. 25. 06:30

Furcsaságok lengik körül a Buda-Cash elbukását

Miként lehetséges, hogy senki sem vette észre, mi zajlik a Buda-Cashnél, ha igaz az, amit a cégről most az MNB állít? A jegybank egyfelől 100 milliárd forintot kér számon, és azt mondja, a brókercég már hosszú évek óta adatokat hamisít. A pénzügyi felügyelet korábbi elnökei a hvg.hu-nak azt mondták, idejükben a PSZÁF vizsgálta a BC-t, el is marasztalták, ám azt, hogy ilyen súlyos jogsértések és olyan huzamos ideig folytak volna, mint azt az MNB kommunikálja, nem tudják elképzelni. Akkor pedig mi történt? Elemzők szerint nem kizárt, hogy a svájci frank árfolyamküszöbének eltörlésével sok pénzt veszítő "dühös emberek" robbantottak. Ám ha ez igaz, akkor is nagyon sok kérdőjel marad.

100 milliárd forint? Az nagy pénz, nem értjük, hogy jött ki a jegybanknak ekkora összeg – az első meghökkenésen túl is nagyjából így reagáltak lapunknak a befektetési piac háttérben, nevük elhallgatását kérve nyilatkozó – brókerei, szakértői, elemzői arra, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 100 milliárd forintot kér számon a Buda-Cash Brókerházon, és egy rendőrségi razziával egybekötve visszavonta a cég tevékenységi engedélyét.

Vannak információi a Buda-Cashnél kipattant botrányról? Esetleg ügyfélként érinti az ügy? Keressen minket az onlinegazdasag@hvg.hucímen. Köszönjük!

Ha bebizonyosodik, hogy elcsalták ezt a pénzt, a Buda-Cash-ügy még az eddigi rekordot tartó K&H-s brókerbotrányt is messze túlszárnyalhatja. Kulcsár Attila, a K&H Bank brókercégének vezetője 1998 és 2003 között az ügyfelek mintegy 23 milliárd forintját jogosulatlanul forgatta, és ezzel sokmilliárdos kárt okozott. A Buda-Cash-ügyben viszont az MNB azt gyanítja, hogy a brókercég mintegy 100 milliárd forinttal nem tud elszámolni, és a brókercég legalább 15 éve hamisíthatja valamennyi adatszolgáltatását.

Hogy lehet, hogy eddig senki nem szúrta ki?

„Ezt nem lehet eldugni, még ha 15-20 évre szétterítem, az is évente 5-6 milliárd forint. Az nagyon sok, és ha ellopták, az valakinek a számlájáról hiányzik” – magyarázza hitetlenkedve egy befektetési szakértő, miért gyanús neki a jegybank feltételezése. Vagy legalábbis nem érti azt.

A most pellengérre állított brókerháznak 15-20 ezer ügyfele volt. Ha a legkonzervatívabb becslést vesszük alapul, és évi 5 milliárd forintnyi elsíbolt pénzt osztunk szét 20 ezer ember között, az fejenként átlagosan 250 ezer forint évente, azaz ennyi pénzt húzhatott le a BC a jegybank állítását alapul véve. Ha kicsit vastagabban fog a ceruza, akkor ennek a dupláját. Nagyon meg kellett pörgetni a pénzt, nagyon sok üzletre rá kellett szedni az ügyfeleket a brókerháznál, hogy ennyi pénzt – a kimutatott tranzakciós díjakon felül – eddig észrevétlenül eltűntessenek.

Nehezen képzelhető el, hogy az ügyfelek közül valaki ennyi év alatt nem szúrta ki, hogy valami nem stimmel a pénzével. Az igazi kérdőjelet azonban az jelenti, hogy a pénzügyi felügyelet, amely folyamatosan nyomon követi a pénzügyi szervezetek, köztük a brókercégek tevékenységét, szintén nem vette észre, hogy ilyen súlyos gondok vannak a cégnél.

A felügyelet az elmúlt 15 év nagy részében Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleteként (PSZÁF) működött, majd 2013 októberében beolvasztották az MNB-be. A PSZÁF-os időszakban három elnök volt: 2000–2004 között Szász Károly, 2004–2009 között Farkas István, 2009–2010-ben Farkas Ádám, majd az MNB-be való beolvasztásig ismét Szász Károly. Azóta a Matolcsy György vezette jegybank részlegeként végzi a tevékenységét Windisch László MNB-alelnök irányításával.

Megkerestük a volt PSZÁF-elnököket, hogy érdeklődjünk, volt felügyeleti vezetőként megalapozottnak tartják-e az MNB gyanúját, illetve felelősnek tartják-e magukat a kialakult helyzetben. Farkas Ádámot nem sikerült elérnünk, üzenetet hagytunk neki, de a másik két PSZÁF-elnökkel telefonon beszéltünk.

Túry Gergely

Szász Károly azt mondta, nem tartja magát felelősnek a Buda-Cash-ügyben, azokban az időszakokban, amikor ő volt a PSZÁF vezetője, minden esetben jelezték, amikor szabálytalanságot találtak a brókercégnél, de olyanra, amelyből büntetőügynek kellett volna lennie, soha nem bukkantak. Vezetése alatt a felügyelet több ügyben is elmarasztalta a Buda-Casht. A jegybank honlapján a pénzügyi felügyeleti résznél több tucat olyan határozat található az elmúlt 16 évből, amely valamilyen feddésben részesítette a Buda Casht. Volt sok minden a brókercég terhén: tiltott piacbefolyásolás, engedély nélküli tevékenységvégzés a működésének hajnalán, ügyféladatok másolatának hiánya.

Disznóság persze előfordulhatott bárhol és bármikor, mégis iszonyatosan gyanús, hogy a Magyar Nemzeti Bank most mutat vissza az elmúlt 15 évre, azt állítva, az alatt folyamatos volt az adatszolgáltatás meghamisítása a brókercégnél és óriási összeggel károsította meg az ügyfeleit, holott az elmúlt 5 évben olyan felügyeleti vezetés van, amely a jobboldali kormány alatt került oda, ebből másfél éve a felügyelet az MNB-ben van – kommentálta a Matolcsy-féle jegybanki vezetés narratíváját Farkas István.

Ezért tartja furcsának a volt PSZÁF-elnök, hogy a jegybank most voltaképpen a korábbi felügyeleti vezetésre tolja a felelősséget, de ha az elmúlt öt évben nem fülelte le a brókercéget a mostani vezetés, kérdés, joggal vágja-e az MNB a korábbi felügyeleti vezetők fejéhez, hogy valamit ők elnéztek. (A jegybank sem részletezte most, hogy miért nem vette észre a csalást azóta, hogy bekebelezte a PSZÁF-ot 2013 őszén.) Ő is 5 éve volt a felügyelet elnöke, elmondása szerint többször vizsgálták a Buda-Casht, volt, hogy a brókercég vezetőinek a fejére kopintottak, és nem zárja ki azt, hogy volt, amit a PSZÁF sem vett észre. Azt azonban nem tudja elképzelni Farkas István, hogy olyan súlyos jogsértések és huzamos ideig folytak volna, mint ahogy a jegybank most próbálja beállítani az ügyet.

Rossz a hírük

Miután több szakmabelivel beszéltünk – olyanokkal is, akik nem érdekeltek a brókerkedésben, a pénzügyi hatóságoknál dolgoztak –, a sok kérdőjel mellett annyi legalább világos lett, hogy a Buda-Cashnek régóta nem volt jó híre. A piaci szereplők azt állítják, a Buda-Cash olyan, sokak által vitatott, agresszív üzleti modellt követett, amely a minél nagyobb jutalékeredményt részesítette előnyben. Más brókercégektől azt hallottuk, „pörgették az ügyfeleket”: nagy értékesítő csapattal dolgoztak, és igyekeztek a lehető legtöbb ügyfelet becsábítani, de rövid idő alatt nagy jutalékokat szedhettek ki az ügyfelek pénzéből, még ha ez azzal is járhatott, hogy jelentősen megcsappant a befektetett összeg. Egy brókercég munkatársa úgy fogalmazott, hamar ledarálhatták az ügyfelet, aztán jöhetett a következő.

A piacon olyan pletyka is elkezdett terjedni, hogy a cég több menedzsere drága autókkal járt, az utóbbi időben gyakrabban is cserélgették.

Túry Gergely

A céget érintő negatív véleményekkel kapcsolatban természetesen megkerestük a Buda-Casht, a cég kommunikációs vezetőjével beszéltünk, de azt a választ kaptuk, hogy nem kommunikálhatnak önállóan, jelenleg ez is a felügyeleti biztos, illetve az MNB hatásköre.

Vannak eszközök az ügyfelek megkopasztására

Hogy pontosan mi történhetett a Buda-Cashnél, és hogy az MNB mivel vádolja őket, azt nem tudni. De megkérdeztünk néhány brókert, hogyan lehetne elcsalni az ügyfelek pénzét. Habár többen nem akartak erre válaszolni, egyikük elárult egy szigorúan elméleti lehetőséget, de hangsúlyozzuk, egyelőre fogalmunk sincs arról, hogy a Buda-Cashnél mi történt.

Az elmélet szerint az ügyfélnek a brókercég például felkínálhat olyan nehezen átlátható ügyletet, amelyben egyik oldalon az ügyfél, a másik oldalon pedig a brókercég áll, természetesen az ügyfél tudta nélkül. Az ügyletet lehet úgy kalibrálni, hogy az ügyfél lehetőleg bukjon, így a brókercég végül nemcsak a jutalékot, hanem a pénzét is zsebre teheti.

A svájci frankkal indulhatott

A piacon kedden reggel még többen azt valószínűsítették, hogy az MNB és a rendőrség razziájának a svájci frank januári elszállása miatti hatalmas ügyfélveszteségekhez lehet köze. Az MNB viszont hangsúlyozta, hogy nincs közvetlen összefüggés a frankos probléma és a mostani vizsgálat között.

Nem kizárt azonban, hogy a svájci frankos ügy volt, ami elindította a lavinát. A január közepén lezajlott svájcifrank-erősödés miatt a brókercégeknél több mint 10 milliárd forintos veszteség keletkezett, és az ügyfelek arra panaszkodnak azóta, hogy a brókercégek olyan veszteségeket is le akarnak nyeletni velük, amit nem nekik kellene viselniük. (Igaz, a devizahitelesek is a bankokat szokták bírálni.) A teljes veszteségből állítólag 8 milliárd a Buda-Cashnél keletkezett. A hvg.hu-nál is jelentkeztek akkoriban dühös emberek, akik nagyon sokat vesztettek január közepén, és sokan a brókercégüket – köztük a Buda-Casht – is hibáztatták.

A váratlan hatalmas veszteség azzal állt elő, hogy a svájci jegybank január 15-én atombombát dobott a pénzpiacokra, és nagy meglepetésre elengedte a svájci frank euróval szembeni 1,20-as árfolyamküszöbét. Ezt az árfolyamot már 2011 óta tartotta a jegybank, és az volt a lényege, hogy folyamatos svájci frank eladással nem engedte, hogy a svájci frank ez alá erősödjön az euróval szemben. Pár év alatt megszokottá vált a piacon, hogy egy euró 1,2 svájci frankba kerül, pontosabban az árfolyam – a svájci jegybank frankgyengítése miatt – efölött ingadozik pár tíz, esetleg száz bázisponttal. Ezen az ingadozáson lehetett keresni.

Ez egy biztos pénzkereseti lehetőség volt, a befektetők állandóan a svájci frank gyengülésével játszottak. Leegyszerűsítve: 1,2 svájci franknál egy kicsivel magasabb áron adtak el eurót, például 1,21 frankért, és visszavásárolták 1,2 frankért, a különbséget pedig zsebre tették. Egy-egy ilyen ügyleten azért lehetett sokat keresni, mert 10-100-szoros tőkeáttéttel játszották.

Azt mindenki tudta, hogy ha a svájci jegybank feladná az árfolyamküszöböt, akkor a frank gyors erősödésnek indulna az euróval szemben. De az ügyfeleknek többsége a frank gyengülésére játszó pozíciót egy stop megbízással védte. Ez azt jelenti, hogy ha elengedi a svájci jegybank a 1,2-es árfolyamot, tehát már nem vásárol korlátlanul eurót 1,2 svájci frankért, akkor nagy frankerősödés következik, ezért a spekuláns 1,1980-as árfolyamra betett egy pozíciót lezáró megbízást. Így, ha elengedik az árfolyamot akkor is csak 20 bázispontot veszít az ügyfél, ami a potenciális nyereséghez képest elenyésző.

Túry Gergely

Emiatt az ügyfelek többsége akkor még nyugodt maradt, amikor a svájci jegybank feladta az árfolyamküszöböt és a frank pillanatok alatt hatalmasat erősödött. Ugyanis az ügyfelek értesítést kaptak a brókercégektől, hogy a stop megbízásuk “bekötött”. Egy nappal később lett ideges mindenki, amikor újabb értesítést kaptak, amelyben az állt, hogy a stop megbízásuk mégsem kötött be az előre megszabott, hanem az ügyfeleknek sokkal kedvezőtlenebb árfolyamon. Emiatt az ügyfelek számláján hatalmas mínuszok keletkeztek, amit a brókercégek azonnal követelni kezdtek rajtuk. Hallottunk olyan ügyfélről is, aki összesen egymilliárd forintot bukott: a számláján levő 300 millió forint nullára olvadt, és a brókercég most további 700 millió forintot követel tőle.

Az egész bankcsoportra lecsaptak

Az MNB a brókerházzal együtt a Buda-Cash tulajdonosainak érdekkkörébe tartozó DRB Bankcsoporthoz is felügyeleti biztosokat rendelt ki, és egymillió forintban korlátozta a kivehető betétek összegét. A drasztikus intézkedést az MNB nem indokolta, közleményében mindössze arról számolt be, hogy átfogó vizsgálatot folytat a pénzintézeteknél. A HVG információi szerint Észak-Magyarországon több önkormányzatnál is nagyon izgatott a vezetés, mert a DRB-csoportnál vezetik sokan a számlájukat (ilyen Siklós is, ahol emiatt arra kérték a lakosokat, ne fizessék még be a helyi adókat), jövő héten pedig fizetni kellene az önkormányzati dolgozók bérét, de a jegybanki korlátozás ezt pedig voltaképpen ellehetetleníti.

A csoport négy bankból áll (BRB BUDA Regionális Bank, DRB Dél-Dunántúli Regionális Bank, Dél-Dunántúli Takarék Bank, ÉRB Észak-magyarországi Regionális Bank). A DRB Dél-Dunántúli Regionális Bank kivételével ezek azok a volt takarékszövetkezetek, amelyeknek 2013 nyarán azért sikerült megúszniuk a takarékszövetkezetek önállóságát felszámoló államosítást, mert Áder János visszadobta a törvény első változatát.

Ez idő alatt villámgyorsan bankká alakulási kérelmet nyújtottak be, így a pár nap múlva ismét elfogadott törvény már nem vonatkozott rájuk, és végül a Magyar Nemzeti Bank 2014 elején engedélyezte a bankká alakulásukat (az ebben az esetben is fogós kérdés, hogyan kaphattak egyáltalán engedélyt, ha egy év elmúltával olyan komoly probléma van ezeknél a pénzintézetnél, hogy korlátozni kell a betétesek pénzét).

Ezzel a kivételezettek klubjába kerültek, ugyanis a takarékok államosítását csak kevesen úszhatták meg: bankká alakulva kimaradt például az Orbán Viktor bizalmasának számító Garancsi István érdekeltségébe tartozó Duna Takarékszövetkezet, illetve Töröcskei István Széchenyi Bankja is, amit az integrációs törvény szelleme szerint szintén be kellett volna darálnia az államosításnak.
zöldhasú
Hirdetés