Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Hiába erősködik a nemzetgazdasági tárca, van rá megoldás, hogy mégis hozzájussunk vasárnap a liszthez, tejhez, vagy bármi más élelmiszerhez. Jogilag mi bízunk meg egy fuvarozócéget, amely elhozza a Tesco által egy raktárba lepakolt árut, és minden legális lesz. De járható út a külföldön levő, határhoz közeli áruházakból rendelni a terméket. A külföldön bejegyezett webáruházakat sem tudja megfogni a magyar állam. Az egész az e-kereskedelemnek és a külföldnek lesz jó.
Lehet-e vasárnap a Tescóból, vagy más helyről online árut rendelni és azt kiszállíttatni, vagy sem? Napok óta ez a kérdés tartja lázban az ország jelentős részét, már csak azért is, mivel ha igen, akkor mégiscsak ki lehetne kerülni azt a törvényi rendelkezést, hogy az ember vasárnap nem vásárolhat ott, ahol akar. December közepén még arról érkeztek hírek, hogy a vasárnapi online kiszállítás megmaradhat, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerint ugyanakkor erre is vonatkozik a tilalom.
Az NGM kedden közleményt adott ki arról, hogy értelmezése szerint a törvény hatálya a kiskereskedelmi tevékenységre vonatkozik, ezalatt pedig termékek forgalmazását, valamint az ezzel összefüggő szolgáltatások nyújtását kell érteni – így például az áruk összekészítését és kiszállítását is. A törvény nem határozza meg a kivételek körében az online rendelés utáni kiszállítást, csak az úgynevezett kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató tevékenységet. A rendelés utáni kiszállítás tehát nem tartozik a kivételek körébe, csak az a szállítás, ami ahhoz kell, hogy az üzlet nyitvatartási időben működni tudjon. Az Együtt egyből jelezte: a minisztériumi értelmezés kiterjesztő és önkényes, mivel a törvény nem tartalmazza a vasárnapi kiszállítás tilalmát.
Lapunk információi szerint most az NGM-ben áll a bál, tudomásunk szerint a tárcánál jelenleg is nyomozzák, hogy ki közölte mindezt az Indexszel, mivel arról házon belül is az a vélemény, hogy végrehajthatatlan.
Nagyon úgy tűnik, hogy az NGM kiadott közleménye hiába próbálja azt sulykolni, hogy vasárnap nem juthatunk hozzá a webáruházakban vagy akár a Tesco internetes oldalán vásárolt termékekhez, ez a narratíva félrevezető lehet, vasárnap is csöngetni fog nálunk az árukiszállító, ha úgy akarjuk. Csak egy csipetnyi furfang kell hozzá. Három, a gazdasági jogban jártas jogásszal beszéltünk, akik elmondták, hogyan lehetséges ez.
A végeredmény ugyanaz, csak jogilag más, és egyszerű a megoldás
Jelenleg, ha a Tescótól weben rendelünk termékeket, akkor az online bevásárlókocsinkba pakolgatjuk be (a tejet, lisztet, csokit és egyéb árut) a termékeket, ami megrendelés formájában érkezik az áruházhoz, a Tesco alkalmazottja pedig kiszállítja hozzánk. A például szombaton elküldött rendelést igény szerint így akár vasárnap kihozzák a lakásunkhoz, és ha nem átutalással egyenlítettük ki a számlát, akkor ott helyben, a lakásunknál kifizetjük az árut.
Március közepétől, a vasárnapi boltzár életbe lépésétől a helyzet annyiban változik, hogy ha szombaton megrendeljük az árut, elvileg a Tesco még vagy szombaton, vagy csak hétfőn szállíthatná ki az árut. De ha a honlapján felkínálja nekünk azt az opciót, hogy mi magunk bízzunk meg egy, ott a Tesco honlapján felkínált fuvarozócéget a kiszállítással, akkor abba úgy sem lehet belekötni, ha a fuvar vasárnap kézbesült. Jogilag ugyanis ez más, mintha a Tesco bízná meg a kiszállító céget ezzel.
A metódus az lehet például, hogy a Tesco még szombaton elszállítja egy raktárba a kiszállítandó árut, ezt a miáltalunk, vagyis a vásárló által jogilag megbízott (de a Tesco oldalán felkínált) szállítócég vasárnap felpakolja a teherautóra, és a kívánt címre szállítja. Ez így legális – magyarázta a hvg.hu-nak egy gazdasági jogban is jártas jogász. És valószínűleg többe se kerülne, mint most.
Az ügy megértéséhez figyelembe kell venni a kereskedelmi törvény rendelkezéseit is (2. paragrafus 4. pont), amelyben szerepel a csomagküldő kereskedelem is. Csomagküldésnek számít az, ha a kereskedő szállítja, szállíttatja az adott árut a vásárló által megjelölt címre. Vagyis a vasárnapi zárva tartásról szóló törvény értelmében maguk a kiskereskedők (például a Tesco vagy a termékeinek kiszállításával szintén foglalkozó CBA, Reál) nem szállíthatnak, szállíttathatnak ki fuvarozóval termékeket vasárnap. Az ugyanakkor a törvények értelmében lehetségessé válhat, hogy ha a vásárló maga rendeli meg a szállítást, akkor kettéválik a dolog, és nem a kiskereskedő végzi, végezteti a szállítást, hanem maga a vásárló. Így pedig már egy teljesen más jogi helyzet lépne életbe, és a jogász beszélgetőtársaink álláspontja szerint a vasárnapi kiszállítás is megoldható lehet. Feltéve, ha a vásárlás (az áruk kijelölése és a kiválasztott tételek leokézása) az online rendszerben is még a vasárnapi zárva tartás, tehát szombat éjfél előtt megtörténne.
Ormos Zoltán internetjogász (aki Szövetség az Elektronikus Kereskedelemért Közhasznú Egyesület (Szek) elnöke is) úgy látja, hogy a kereskedelmi törvényben a csomagküldés értelmezése azért zavaros, mert a rendelkezés még azt az állapotot rögzíti, akkor fogalmazódott meg, amikor e tevékenység a Quelle- és Neckermann-katalógusból rendelt termékekre korlátozódott. Abban az időben a kereskedelmi aktusra valóban a futár házhoz szállítását követően, a fizetéskor került sor, de a mai e-kereskedelemben a vétel már azzal is teljesül, ha a vevő a megrendelése végén a "megveszem" gombra klikkel. Ennél fogva a kereskedelmi tevékenység Ormos szerint nem az áru kiszállításához kötődik, pláne, hogy a kereskedelmi törvény módosításakor a jogszabályi fő norma az, hogy "az üzlet zárva tart". A jogszabály többi része, véleménye szerint, magyarázó szabály, melyekből Ormos szerint az nem vezethető le, hogy a csomagküldő furgon vagy a lakás ajtajában átvett csomag üzletnek minősülne.
| Innen nincs visszaút |
Németországban szombat délelőttönként "diliház" van az áruházakban a vasárnapi zárva tartás miatt. A vasárnapi zárva tartás e-kereskedelmet erősítő hatása, mint azt Horvátország példája is bizonyítja, ráadásul visszafordíthatatlan. Horvátországban a vasárnapi zárva tartás drasztikus forgalmiadóbevétel-visszaesést indukált, ami a horvát kormányt visszakozásra kényszerítette. Ugyanakkor ez a tévedés azzal a nem várt változással is járt, hogy a netes megrendelésbe ekkor belekóstolt vevők nagy része – akik rájöttek arra, hogy az áruházi termékek jó része, az ásványvíztől a WC-papírig könnyebben beszerezhető webáruházakban is – nem tért vissza a korábbi mértékben az áruházi vásárláshoz. Se vasárnap, se máskor. |
Mehet külföldről is a vasárnapi vásárlás
Jogász forrásaink értelmezését elfogadva tehát, ha a törvény a mai formájában lép hatályba március közepén, akkor az áruhoz vasárnap is hozzájuthatunk. Azonban ha a kormány még egyet akarna csavarni a dolgon, és újabb lépéssel akarná meggátolni a vasárnapi kiszállítást, még akkor sincs minden veszve. Elég lehet például egy külföldi webáruházból megrendelni az áhított termékeket úgy, hogy azt ne magyar cég szállítsa ki, mondta az egyik ügyvéd. A kulcs a webáruházakban rejlik akkor is, ha a Magyar Nemzetnek a Szek korábbi elnöke, Kis Ervin Egon azt mondta, hogy az egész online zárva tartási elképzelés azért is morbid, hogy a webboltoknak nincs nyitvatartási idejük.
Ormos Zoltán, az új elnök mindezt azzal egészítette ki, hogy a vasárnapi zárva tartás elrendelése önmagában is lehet a magyar e-kereskedelem katalizátora. “Szimplán amiatt, hogy az emberek az eddig vasárnap, vásárlásra fordított idejükben otthon ülve több szabadidőhöz jutnak, és így több idejük lesz az internetes barangolásokra is." És ha ez nem is jelent majd direkt kapcsolatot, mert a magyar vásárlók zöme eztán majd vasárnap helyett szombaton akar majd bevásárolni, azok, akik eddig is vásároltak a neten, a webüzletek forgalmának indukálói lehetnek.
Kiss Gergely az eNet szakembere is azt állítja, hogy a vasárnapi zárva tartás, közvetve az e-kereskedelem hazai erősödését fogja előidézni. Szerinte “ráadásul innen elméletileg csak egy lépés az is, hogy – amennyiben azt a piaci igények visszaigazolják – megjelenjenek a kifejezetten vasárnapi kiszállításra szakosodott szolgáltatások”. Ezt erősítheti annak a közelmúltban végzett piaci felmérésnek az eredménye, mely szerint vidéken drasztikusan növekvő igénnyé vált az utóbbi hónapokban, hogy a “nagybevásárláskor tradicionálisan kosárba tett árut”, vagyis a cukrot, a lisztet, a mosó- és mosogatószereket stb., házhoz szállítassák – mivel a vevőnek így nem kell cipekednie.
Az is csak látszólagos problémát jelentene ezek után, hogy ha a kormány mégis betiltja a vasárnapi e-kereskedelmet. A vevő külföldről is megrendelheti az áruját.
Nehéz volna azt egzakt módon megmérni és kimutatni, hogy ma mekkora a nem magyarországi e-kereskedelmi megrendelés, de az eNetnél végeznek e területre vonatkozóan közvetett méréseket. Kis Gergely erről azt mondta, hogy úgy látják: miközben a hazai e-kereskedelem éppen most gyorsuló növekedési pályára áll, a hazai internetes vásárlók mintegy 40 százaléka már ma is rendel külföldi webáruházból. Zömmel az eBayről és az Amazontól, de de a külföldi e-boltokból rendelt áru pici részesedéséhez valójában az a forgalom is hozzáadódik, melyet a román, lengyel, szlovák, cseh stb. e-kereskedők magyar nyelvre lefordított honlapjai, “kvázi” magyar webshopként generálnak.
Ez utóbbi ügyben korábban már megírtuk, de a modell ma is működik: a kutya-, és macskaeledelt érdemesebb lengyelországi, az elektronikai berendezéseket a legtöbb esetben a szlovákiai (vagy akár luxemburgi) webboltokból megvenni, mivel a jelentős áfa-ár előny még a kiszállítással együtt is olcsóbbá teszi a termékeket. Ráadásul: ez vásárlói oldalról teljesen legális is, miközben a kereskedőkkel szemben a magyar hatóságok nem tudnak mit kezdeni. A törvényi szabályozás ugyan úgy szól, hogy 30 ezer eurós (mintegy 10 millió forintos) éves forgalomhatárig a külföldön bejegyzett cégeknek bejelentenie se kell, ha Magyarországra árut szállítanak, de a NAV érdemben a nagyságrendekkel nagyobb forgalommal se tud mit kezdeni. Kérheti ugyan az adott ország adóhatóságát a gyanúba került cég megvizsgálására, de ez még soha nem hozott kedvező eredményt. Érthető is: a lengyel hatóságnak adott esetben arra kellene köteleznie az adott e-kereskedő céget, hogy a lengyel államkassza helyett a magyarba fizesse be a forgalmi adót.
A szlovákiai Tesco teríti az árut Magyarországon
A szóba jöhető vasárnapi, Szlovákiából (vagy Ausztriából) történő kiszállítással kapcsolatban azt érdemes leginkább tudni, hogy a magyar jogszabályok Magyarország területére érvényesek, így ha egy szlovák cég vasárnap is nyitva van, és végez árukiszállítást, akkor abban a magyar hatóságok nem akadályozhatják meg. Ezzel ugyanis sérülne az áruk szabad áramlásának uniós alapjoga. Ráadásul arra gyakorlatilag nincs mód, hogy minden, a határon átkelő teherautót "szét lehessen kapni" a határon.
Így tehát a nagy élelmiszerboltok megtehetik azt is, hogy az országhatárhoz közel eső területekre a külföldi üzleteiből juttatja el az árut – mert ebbe a magyar hatóságok akkor se köthetnek bele, ha az autón gigantikus céglogó díszeleg. Így pedig a magyarországi vasárnapi boltbezárás igazából a webáruházak és a külföldön bejegyzett cégek malmára hajtja a vizet.
Lehetne egyéb adminisztratív akadályokat gördíteni a vasárnapi kiszállítás elé (például megtiltani minden 3,5 tonna feletti jármű közlekedését vasárnap), ám azt Brüsszel felé már mással kellene tudni megindokolni, ráadásul, mivel az ilyen korlátozás nem lehet diszkriminatív, a korlátozással a hazai fuvarozókat is sújtani kellene – ami viszont egyben a gerjesztett problémák továbbgyűrűzését is jelentenék. Például azzal, hogy az államnak a futárszolgálatok tevékenységét kellene korlátoznia, ami további bonyodalmakhoz vezetne, mivel az jelenleg az állami és a privát ügyfélkör által is kedvelt szolgáltatás, hogy a csomag 24 órán belüli kiszállításra épül – függetlenül attól, hogy az milyen napra esik.
Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Plusztartalmakat is talál!
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
