A GDP 2014-ben 3,4 százalékkal nő, jövőre a gazdaság bővülése 2,3 százalékra mérséklődik a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet Zrt. legfrissebb előrejelzése szerint. Az idén az infláció mínusz 0,2 százalék lesz, amely főként a nemzetközi deflációs környezetnek és a rezsicsökkentésnek köszönhető - derül ki az idén ötven éves konjunktúrakutató legfrissebb, szerdán bemutatott elemzéséből. Jövőre a pénzromlás üteme 1,1 százalékra emelkedik a Kopint-Tárki prognózisa szerint.

Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója elmondta: az idei harmadik negyedévben a GDP év/éves növekedési üteme 3,2 százalékra lassult a második negyedévi 3,9 százalékról, ezért vitték lejjebb idei növekedési várakozásukat 3,4 százalékra. A beruházások így is kimagasló növekedést produkáltak idén az előző évekhez képest, a beruházások 15 százalékkal bővülnek, jövőre azonban a növekedés 5 százalékra mérséklődik. Az ipari termelés ez évben 7,5 százalékkal nő, jövőre lassulás várható, 5 százalékos lesz a bővülés üteme - vélik a kutatók. Ezzel együtt az export idén 8 százalékkal emelkedik, az import bővülési üteme 9,2 százalék lesz. Jövőre az import bővülése ismét meghaladja az export növekedési rátáját. Míg a kivitel 6,5 százalékkal emelkedik, az import ezzel szemben 7,1 százalékkal bővül, a prognózis alapján. 

Palócz Éva szólt arról is, hogy az ágazatok közül az építőipar kiemelkedő növekedést mutatott, az első 10 hónapban a növekedés üteme majdnem 18 százalékos volt. Júliusig az ipari export valósággal szárnyalt, augusztustól azonban nemcsak a belföldi eladásban, hanem az ipari exportértékesítésében is hirtelen romlás következett be, és ez a lendületvesztés tartósnak tűnik. A kutatók szerint Magyarországot idén gyors, jövőre lassuló növekedés jellemzi. Az intézet előrejelzése szerint Kelet-Közép-Európa országaiban javulnak az államok növekedési kilátásai, de deflációs veszélyek is mutatkoznak. Kelet-Közép-Európában stabil a feldolgozóipari vállalatok helyzete, de "borúlátó" üzleti környezetben végzik tevékenységüket.

A deflációs veszélyek részben az olajár drasztikus csökkenéséből adódnak. Az elemzők úgy vélik: további alapkamat-csökkentésre nincs tér Kelet-Közép-Európa országaiban. A gazdasági bővülést tekintve ezzel együtt Csehország, Lengyelország 2-3 százalékos éves növekedési üteme mellé felzárkózott Magyarország is.

Az eurózóna gazdasági bővülése azonban továbbra is szerény, az idei gazdasági bővülés 1 százalék alatt marad, jövőre is 1-1,2 százalékra tehető majd az euróövezet államainak gazdasági bővülése- Eközben az Egyesült Államok idén 2 százalék fölötti, jövőre pedig 3 százalékos gazdasági növekedést produkál. A eurózóna gazdaságát az alacsony olajár ellenére gyenge euró jellemzi, így az egyébként az övezetben tapasztalható expanzív monetáris politika ellenére erőtlen hitelezés jellemzi az euróövezetet.

A Kopint-Tárki elemzői szerint Oroszország válsága tartós lehet, az orosz rubel hektikus árfolyammozgása elhúzódhat, ami Magyarországra beláthatatlan következményekkel járhat.