Idén 3,2, jövőre 2 százalékos növekedést vár Magyarországon a GKI Gazdaságkutató Zrt., amely 2014-re stagnáló inflációval, 2015-ben pedig 2 százalékos fogyasztói áremelkedéssel számol – mondta Vértes Andás, a cég elnöke a GKI legfrissebb előrejelzését bemutató hétfői, budapesti sajtótájékoztatón. A GKI idei növekedési előrejelzését a szeptemberi 3 százalékról emelte 3,2 százalékra, míg a jövő évi prognózisán nem változtatott.  

Vértes András a jövő évi költségvetéssel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy az "egy szakmai ellenőrzés nélküli ötletroham", tele "irracionális elképzelésekkel". Példaként említette az internetadót, valamint a gimnáziumi keretszám-csökkentést. A GKI előrejelzése szerint 2014-ben és 2015-ben is – ha nem is pontosan a költségvetési törvény által előírt folyamatok révén –, de teljesülni fog a tervezett 3 százalék alatti, illetve 2,4 százalékos GDP-arányos államháztartási hiány.

Vértes András hozzátette, hogy az EU és a pénzügyi befektetők által esetleg megkövetelt, a most előirányzottnál is kisebb jövő évi deficit is valószínűleg elérhető évközi intézkedésekkel. 2015-ben az államháztartás elsődleges bevételei (például áfa) mintegy 200 milliárd forinttal lehetnek kisebbek az előirányzatnál (beleértve az üzemanyagár-csökkenés okozta kiesést is). Tisztázatlan az állami vagyonbevételeknél várt 169 milliárd forint forrása is, így a bevételi oldal bizonytalansága mintegy 370 milliárd forint – mondta. 

A 2015. évi költségvetés jól tükrözi a kormány gazdaságpolitikáját, amelynek meghatározó eleme az államháztartási hiány mindenáron való leszorítása a túlzottdeficit-eljárás újraindulásának elkerülése, és ezzel az EU-támogatásokhoz való hozzáférés érdekében. Vértes András szerint az adópolitika nemzetközileg egyedülálló módon a személyi jövedelemadózásban egykulcsos módszert alkalmaz, miközben a vállalati szférában nemcsak az ágazatok között tesz különbséget, de azon belül is mindinkább progresszív adókulcsokat használ (napicikk-kereskedelem,  dohány- vagy reklámpiac). Ez súlyosan piactorzító és tisztességtelen versenyt okoz. A kiadási oldalon hiányzik a nagy rendszerek szakmailag megalapozott átalakítása – fűzte hozzá Vértes András. 

Az idei folyamatok a szeptemberben gondoltnál számszerűen kissé kedvezőbbek (de valós tartalmukban nem eltérőek), a 2015. éviek – főleg a növekvő világgazdasági és politikai kockázatokkal, illetve Magyarország romló nemzetközi megítélésével összefüggésben – viszont bizonytalanabbnak látszanak – vélekedett az elnök.  

A beruházásokkal kapcsolatban elmondta, hogy az állóeszköz-felhalmozáson belül sem az állami, sem az üzleti szférában nem várható bővülés. Így a 2014. évi 13 százalékos emelkedés után 2015-ben stagnálás várható, és az uniós támogatások beáramlása is csökkenhet jövőre. Vértes András kifejtette, hogy jövőre csak az iparban számítanak a beruházások enyhe növekedésére, a többi ágazatban visszaesés lehet, 2016-ban pedig általánosságban is csökkenhet az állóeszköz-felhalmozás. 

Az általános beruházási és hitelezési hajlandóság elsősorban a belföldi piaci kereslet lanyhasága, a befektetési környezet bizonytalansága – ezen belül az állami beavatkozások, piacátrendezések, államosítások és egyedi jellegű sávos adóztatások mind kiterjedtebbé válása – a fejlesztések banki szempontból is gyakran kérdéses megtérülése, továbbá a bankrendszer kivéreztetése miatt szerény – vélekedik a GKI. A külföldi tőke kiáramlóban van az országból, a jogbiztonság hiánya miatt a hazai tőke jelentős része is kivár – hívta fel a figyelmet az elnök.  

A GKI szerint bár 2014-ben látványosan, 5 százalékkal emelkedik a foglalkoztatás és éves átlagban 10,2-ről 7,8 százalék körülire csökken a munkanélküliség, ez félrevezető. A valódi – Magyarországon dolgozó, nem közmunkás – munkavállalók számának növekedése lényegesen kisebb a statisztikailag kimutatottnál. Vértes András szerint 2015-ben legfeljebb 1 százalékos foglalkoztatásbővülés és 7,5 százalékos munkanélküliség várható, részben a közmunka további kiterjesztése, a szociális segély szinte megszüntetése következtében. 

Az előrejelzés szerint 2015-ben átlagosan 320 forintos euróárfolyam várható, és nem számítanak arra, hogy jövőre a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kamatot emel. Mivel a GKI árfolyam-prognózisa 2015-re 12 forintos gyengüléssel számol, és az MNB számításai szerint minden 10 forint/euró gyengülés körülbelül 1,1 százalékponttal növeli az adósságrátát, a tényleges adósságráta a költségvetési javaslatban foglaltak megvalósulása esetén valójában emelkedik.  

Vértes András a devizahitelek kivezetésével kapcsolatban úgy vélte, hogy annak a háztartások jövedelmében a jövő év második felétől lesz csak érzékelhető hatása, ugyanakkor – tekintettel arra, hogy sokan inkább megtakarításaikat növelik – a GKI szerint csak kismértékben növeli a fogyasztást. 

A gazdaságkutató idénre és jövőre az egyéni fogyasztás egyaránt 1,2 százalékos emelkedésével számol. A legfrissebb, novemberi inflációs adatok tükrében 2014-ben és 2015-ben is árnyalatnyival alacsonyabb lehet az infláció a GKI által vártnál – fűzte hozzá Vértes András.