A 2020 végéig, vagyis a hat éven belül lejáró devizahitelek forintosítását tenné opcionálissá egy bizottsági módosító javaslat, amelyet csütörtöki ülésén fogadott el az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának kormánypárti többsége. A lehetőséget a forintosítási törvényjavaslat eredetileg csak az egy éven belül lejáró hitelek esetében biztosította volna. A testület csütörtökön mind a fair bankokról, mind a forintosításról szóló előterjesztések részletes vitáját lefolytatta, megelőzve a javaslatok pénteki, általános vitáját a Ház plenáris ülésén.

Egy másik elfogadott módosítás az eredeti javaslatnál kedvezőbb kamatokat biztosít az átváltás utáni hitelekre, a kamatfelár alsó határát 1 százalékban, míg felső határát a lakáscélú hiteleknél 4,5, a nem lakáscélúaknál 6,5 százalékban meghatározva. Az eredeti javaslatban az alsó határ egy, míg a felső határok fél százalékponttal voltak magasabbak. A fair bankokról szóló előterjesztést a bizottság úgy módosította, hogy a három éven túl folyósított hiteleknél is alkalmazható legyen a fix kamatozás.

Az MSZP egy nem támogatott javaslatában azt kezdeményezte, hogy a hiteleket a 2010 áprilisi havi devizaárfolyamok átlagán váltsák át. Képviselőjük, Tóth Bertalan szerint a kormány és a bankok által kötött alku miatt forintosítják a mostani árfolyamon a kölcsönöket. 

Gulyás Gergely, a testület fideszes elnöke hangsúlyozta, hogy mivel a forintosítást megelőzi az elszámolás, annak hatása olyan, mint ha 190 forintos árfolyamon váltanák a svájci frank alapú hiteleket.

Staudt Gábor (Jobbik) szerint tisztázni kellene azt is: valóban devizahitelekről van-e szó. Emlékeztetett arra, hogy a jegybank adatai szerint mindössze a devizahitel-állomány ötödének megfelelő összegű deviza érkezett az országba. Annak alkotmányellenességét is felvetette, hogy a hitelesek nem dönthetnek szabadon az átváltás időpontjáról.

Répássy Róbert, az igazságügyi tárca parlamenti államtitkára a testület előtt elmondta: az ellenzéki pártok által kezdeményezett, fiktív árfolyamon való forintosítás több okból sem lehetséges. Mivel a Kúria az árfolyamkockázatot nem sorolta a szerződések érvénytelenségi feltételei közé, ezért a hiteleseknek kedvező árfolyam százezrüket sodorná jogvitába, amelyben védtelenek lennének a bankokkal szemben. 

Schiffer András (LMP) javaslatára, miszerint a jegybank a beszerzési, kedvező árfolyamon adja tovább a bankoknak a devizát, könnyítve ezzel a hitelesek terheit, az államtitkár úgy felelt: az Európai Központi Bank tiltja a jegybankoknak a nem a hivatalos árfolyamon zajló devizaügyleteket, a javaslat emellett az unió tiltott állami támogatásra vonatkozó szabályát is sérti.