Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Egy újszülött egészségügyi állapota szorosan összefügg felnőttkori egészségével és sikerességével, épp ezért jelenthet gondot, hogy Magyarországon az egyik legrosszabb az OECD-tagállamok közül az alacsony testsúllyal született csecsemők aránya. Súlyos probléma az is, hogy a kevésbé iskolázott családokba születő, alacsony testsúlyú babák aránya a 90-es évek óta nőtt. Ez pedig nagyon rossz hír, ugyanis így a jövő generációkban is túl sokan lesznek olyanok, akik nehezen leküzdhető hátrányokkal indulnak neki az életnek.
Megdöbbentő, hogy egy újszülött egészségi állapota mennyire szoros összefüggésben áll felnőttkori egészségével és sikerességével – írja a Defacto blog. Ugyanis bizonyos kutatások szerint a rossz születéskori egészségi állapot egyik fő jele az alacsony – 2500 grammnál kisebb – születési súly. Az így induló gyermekek 20 százalékkal nagyobb eséllyel buknak ki a középiskolából, 18 százalékkal kevesebbet keresnek felnőttkorukban, illetve több mint kétszer akkora eséllyel lesznek asztmásak vagy kapnak szívrohamot, mint normál testsúllyal született testvéreik.
Hazánkban 2008-ban a csecsemőknek körülbelül 8 százaléka született alacsony testsúllyal, és ennél az OECD által vizsgált 33 országból csak négyben volt rosszabb az arány. A többi visegrádi ország (Csehország, Lengyelország és Szlovákia) is mind jobban áll – náluk átlagban 7 százalék volt az arány. Hazánkban az alacsony súllyal születettek aránya 1979 után egy darabig meredeken csökkent, azonban a javulás a 90-es évek közepén sajnos megtorpant, és azóta az arány 8-9 százalék között maradt. Ezzel szemben jó hír, hogy a csecsemőhalandóság az egész időszakban (1979-2012) folyamatosan csökkent.
A két különböző folyamat mögött az állhat, hogy az elmúlt húsz évben a kisbabák egészségügyi ellátórendszere folyamatosan fejlődött, de a várandós anyák körülményei nem javultak. Még rosszabb hír, hogy az alacsony súlyú csecsemők arányának két évtizede változatlan szintje nagy társadalmi egyenlőtlenséget takar. Bár a kevésbé iskolázott (érettséginél alacsonyabb végzettségű anyák), szegényebb magyar családokba születő babák is egyre javuló egészségügyi szolgáltatásokhoz jutnak hozzá, ugyanakkor az alacsony születési súlyú csecsemők aránya ebben a csoportban a 90-es évek közepe óta nemhogy nem csökkent, hanem inkább növekedett, majd 2010-ben jelentőset ugrott, és 2012-ben már 12 százalék körüli volt. Amennyiben a magyar társadalom nem képes ezt a folyamatot megfordítani, a jövő generációkban is túl sokan lesznek olyanok, akik nehezen leküzdhető hátrányokkal indulnak az életnek – írja a blog.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
