Elutasították a Lakiteleki Takarékszövetkezet keresetét
Nem jogerősen elutasította a Fővárosi Törvényszék a Lakiteleki Takarékszövetkezet magyar állam elleni keresetét kedden. A bíróság egyben elutasította a felperes indítványát arról, hogy - a pert felfüggesztve - a törvényszék az Alkotmánybírósághoz, illetve az Európai Bírósághoz forduljon.
Elutasította a Fővárosi Törvényszék a Lakiteleki Takarékszövetkezet magyar állam elleni keresetét kedden. A szövetkezet a perben az általános szerződési feltételek tisztességességének megállapítását kérte. Az ítéltet nem jogerős, ellene 8 napon belül lehet fellebbezni az ítélőtáblánál.
A bíróság egyben elutasította a felperes indítványát arról, hogy - a pert felfüggesztve - a törvényszék az Alkotmánybírósághoz, illetve az Európai Bírósághoz forduljon.
A Lakiteleki Takarékszövetkezet üzletszabályzatának a vizsgálatakor abból indult ki a bíróság, hogy az abban szereplő - a kamat, a költségek és díjak egyoldalú módosítását lehetővé tevő - szabályok egy időpontban sem feleltek meg a feltételek tisztességtelenségét vélelmező törvény szabályainak.
Ha a törvényben szereplő hét követelmény közül akár csak egynek nem felel meg az egyoldalú módosítást lehetővé tevő kikötés, az már tisztességtelennek minősül és így nem dönthető meg a törvényi vélelem.
A bíróság ebben az ügyben is az átláthatóságot vizsgálta először. Az üzletszabályzat faltételei közül a törvényszék szerint egy olyan sem akadt, amelynek a változása esetén az ügyfél kalkulálni tudta volna a kamat - illetve a díj vagy költség - emelkedését, végső soron pedig azt, hogy miképpen változik a havi törlesztő részlete. A nem átlátható változók között szerepelt a refinanszírozási kamatláb, illetve a forrásköltség változás is.
A takarékszövetkezet szabályzata hiába vette át az egyoldalú szerződésmódosításról szóló kormányrendelet szövegét, azt nem töltötte meg tartalommal, így a szabályzat nem lett átlátható - indokolta elutasító határozatát a bíróság.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.