Rossz, több területen az uniós átlagot alulmúlja a magyar gazdaság versenyképessége – röviden így summázható az Európai Bizottság 2014-es versenyképességi jelentésének ránk vonatkozó része. Az állam és az adminisztráció agyonnyomja, korlátozza a vállalkozásokat, a vállalkozásaink gyengék és általában nem kompetensek sem a hazai multikkal való együttműködéshez, sem a nemzetközi piacokon való részvételhez, nincs hitel, nincs tőke, és képzetlen a munakerőnk – csak néhány a bizottság által kiemelt pontok közül.

Az állam az egyik legnagyobb terhünk

A közigazgatás hatékonysága és a vállalkozások magas adminisztrációs terhe régi probléma Magyarországon a jelentés szerint, és ez továbbra is komoly hátrányunk, és a szabályozói környezet továbbra is nagy akadálya a versenyképességünknek.

Rosszak a vállalkozásaink

A kkv-k fontos szerepet játszanak a foglalkoztatásban, de az általuk termelt érték jóval alacsonyabb, mint az EU-átlag. Ráadásul túlságosan kis részük működik közre az iparban, ami a gazdaság fontos eleme. További probléma, hogy a vállalkozások még mindig nem lábaltak ki abból a visszaesésből, amit a válság során elszenvedtek, a kibocsátásuk még 2012-ben is elmaradt a 2008-as szintjüktől.

2008-ban csak Romániában volt több az adózással töltött adminisztráció, mint nálunk

Európai Bizottság

Az autóipar húz

A jelentés szerint a magyar gazdaság 2013-ban indult ismét növekedésnek a recesszió után, amiben részben az ipar és az export a húzóerő, és nőni kezdett az építőipar is. Az EB megjegyzi, hogy az elmúlt időszak gazdasági növekedésében fontos szerepet játszott az uniós források megnövelt felhasználása.

Az ipar részesedése nagyobb a magyar gazdaságban és az exportban, mint az EU-átlag (a húzóág a közlekedési eszköz gyártás, elektronika, gyógyszer, élelmiszerfeldolgozás). Az autóiparunk 18 százalékát teszi ki az exportnak, és nőtt a súlya a Mercedesz-gyár elindulása és az Audi-gyár bővítése miatt.

Nincs hitel

A jelentés szerint a magyar gazdaság egyik legnagyobb problémája továbbra is az, hogy a vállalkozások nehezen jutnak finanszírozáshoz. A hitelezési feltételek az elmúlt időszakban romlottak a nem teljesítő devizahitelek miatt, a magas eladósodottság és a bankrendszert sújtó extraterhek miatt (pl. bankadó). Az EB megjegyzi, hogy a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Hitelprogramja ezt a problémát próbálja kezelni.

Kevés a tőke

A kockázati tőkéhez való hozzáférés javult az elmúlt évben, amivel valamicskét sikerült javítanunk az EU-átlag alatti teljesítményünkön ezen a területen. A legfontosabb forrást itt is egyelőre az EU-s JEREMIE-pénzek jelentik, és az érintett szereplők arra panaszkodnak, hogy az igényekhez képest kevés, és az induló vállalkozásoknak nagyon nehéz tőkéhez jutniuk az  úgynevezett magvető fázisban.

A külföldről érkező tőkebefektetések az elmúlt időszakban ismét növekedésnek indultak, de régiós összehasonlításban továbbra is a többiek mögött kullogunk.

Bizonytalan az üzleti környezet

A jelentés megjegyzi, hogy Magyarország fenntartja a válság után bevezetett ágazati különadókat, ráadásul a reklámadót is bevezettük, ami egy új különadó. Emellett bizonyos szektorokban (háztartási hulladékkezelés, patikák, mobilfizetési rendszer, dohánykiskereskedelem, tankönyvkiadás) újabb korlátozásokat vezetett be a kormányzat. Mindez az EB szerint bizonytalanná teszi az üzleti környezetet.

Lanyha az innováció

Az innováció területén Magyarországot a mérsékelt országok közé sorolja a jelentés (ezzel egy csoportban vagyunk Horvátországgal, Csehországgal, Görögországgal, Litvániával, Máltával, Portugáliával, Szlovákiával és Észtországgal). A kormányzati célkitűzés, hogy a kutatás-fejlesztési kiadásokat a GDP 1,8 százalékára növeljük, a jelentés szerint nem túl ambíciózus. További problémánk, hogy lényegében az összes innováció a főváros körül zajlik, és az erre szánt pénzek nagy része is ezen a környéken költődik el.

A jelentés azt is megállapítja, hogy bár nőtt a cégek részesedése a kutatás-fejlesztési kiadásokban, a kkv-k innovációs költése csökkent 2006-2013 között. A gyenge innováció (és a nemzetközi piacokon való részvétel hiánya) a kkv-k esetében a nagyobb versenyképesség akadálya a jelentés szerint. Magyarországon csak a kkv-k 13 százaléka hajt végre innovációt, ellentétben a 30 százalékos EU-átlaggal.

Nagyon képzetlen a magyar munkaerő

A Magyarországon elérhető munkaerő képzettsége messze elmarad a legjobban teljesítő uniós országok színvonalától, ami komoly akadály a külföldi működőtőke beáramlásnak. A szakképzési rendszer átalakításának egyelőre nem láthatóak az eredményei.

A rezsicsökkentés rontotta a versenyképességet

A lakossági ügyfelek rezsicsökkentése az energetikai hálózat hosszú távú fenntarthatóságát veszélyezteti a jelentés szerint, mert a szolgáltatók nem tudják fedezni a költségeiket. A változásokat az ipari fogyasztók költségeinek növelésével érte el a kormány, amivel rontotta a versenyképességüket.  Ezen kívül a rezsicsökkentés visszafogja az energiahatékonysági beruházásokat is.

Gyenge a hulladék-újrahasznosításunk

A hulladék-újrahasznosítása Magyarországon alacsony, elmarad az EU-s átlagtól. A jelentés egyelőre kétkedve fogadja azokat a törvényi változtatásokat, amiket a kormány a hulladékgazdálkodás területén hajtott végre.

Nem jó a közlekedés

Az útjaink javultak, de a vízi és vasúti közlekedésünk infastruktúrája továbbra is csökkenti a versenyképességünket, és lenne még fejlődési lehetőségünk a logisztika területén a jelentés szerint.