A K&H-nak sikerült bizonyítania a Fővárosi Törvényszéken, hogy 2014. március 15. és július 19. között létrejött szerződéseinek egyes kikötései tisztességesek. A költségemelés tisztességes volt, a kamatemelés azonban nem - állapította meg a bíróság. 95 százalékban így is pervesztes a pénzintézet.
Részlegesen nyert a devizahiteles perben a K&H Bank Zrt. A Fővárosi Törvényszék kedden kihirdetett elsőfokú, nem jogerős ítélete szerint a bank 2014. március 15. és július 19. közötti időszakban egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő egyes kikötései tisztességesek.
A szóbeli indoklás szerint a díj- és költségemelés egyes feltételei voltak ebben a négyhónapos időszakban tisztességesek a pénzintézetnél, a kamatemelésé azonban nem.
A bíróság szerint tisztességes ez év március 15. és július 19. között az a szerződéses kikötés, amely szerint a költségek és díjak legfeljebb a KSH által meghatározott előző évi fogyasztói árindexxel, tehát az inflációval emelkedhetnek - és csökkenhetnek is - objektív, azaz a pénzintézet által nem előidézhető, befolyásolható körülmények bekövetkezése esetén.
95 százalékban így is pervesztesek
Az elsőfokú bíróság a perköltség számításával kapcsolatban megjegyezte, hogy a pénzintézet 95 százalékban pervesztes, így mintegy 4,3 millió forint perköltség jár az alperes magyar államnak.
A szóbeli indoklás szerint a bíróság átlagosan tájékozott fogyasztóval számolt, a devizahiteles törvényben rögzített átláthatóság elve kapcsán pedig hivatkozott arra az elvárásra, hogy a pénzintézet tájékoztatása olyan legyen, aminek segítségével a fogyasztó a lehetséges gazdasági következményeket képes felmérni, átlátni.
A bíróság a szerződéses elemeket külön vizsgálta és arra is figyelemmel volt, hogy ha a tisztességtelen kikötések kiesnek a szerződésből, akkor a megmaradók teljesíthetők-e.
A bíróság elutasította a K&H Bank keddi tárgyaláson megismételt felvetését, hogy fontolja meg az Alkotmánybírósághoz, illetve az Európai Unió Bíróságához fordulást.
Elutasítás és halasztás is volt ma
A Fővárosi Törvényszék kedden elutasította a TakarékBank keresetét, ugyanígy járt az MKB Bank Zrt.
Az Impuls-Leasing ügyében elhalasztották a döntést.
A bankok által indított devizahiteles perek alapjául szolgáló közelmúltban elfogadott devizahiteles törvény felállít egy vélelmet, mely szerint a fogyasztói hitelszerződések egyoldalú módosítása tisztességtelen és érvénytelen. Ezt a vélelmet azonban a bankok megkísérelhetik megdönteni, ha bíróság előtt bizonyítják, hogy egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő kikötéseik mégis megfelelnek a törvényben rögzített elveknek és tisztességesek.
Az augusztus vége óta indult több tucatnyi perben a törvényszék elsőfokon jobbára elutasította a pénzintézetek keresetét, egy ügyben az alkalmazandó törvény alaptörvénybe ütközése miatt Alkotmánybírsághoz fordult a törvényszék bírája, jelen perrel együtt pedig immár három esetben részlegesen pernyertes lett a felperes pénzintézet.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.