A lakosság a válság kitörése óta rengeteg hitelt visszafizetett, megtakarításait pedig félretette. A bankbetétek az alacsony kamatok miatt már nem olyan kedveltek, az állampapírokat és a befektetési jegyeket vásárolják a kisbefektetők.
Gazdagodik a lakosság, csaknem 11 százalékkal nőtt egy év alatt a pénzügyi vagyon – számol be róla a Világgazdaság. Az újság hétfői cikkében ismerteti: a lakosság a válság kitörése óta rengeteg hitelt visszafizetett, megtakarításait pedig félretette. A bankbetétek az alacsony kamatok miatt már nem olyan kedveltek, az állampapírokat és a befektetési jegyeket vásárolják a kisbefektetők.
Az idén félévkor 26 390,8 milliárd forintnyi vagyonuk maradt a háztartásoknak az adósságok levonása után a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint, ez csaknem 11 százalékkal több annál, amivel 2013 nyarán rendelkezett a lakosság. Az elmúlt két évben csaknem 25, az elmúlt három esztendőben pedig több mint 35 százalékkal lett gazdagabb a lakosság, 2009 tavasza óta pedig 75 százalékkal emelkedett a háztartásoknál lévő nettó vagyon értéke.
A válság kitörése óta háromszor fordult elő, hogy a lakosság nettó pénzügyi vagyona ideiglenesen csökkent, aminek oka mindig az volt, hogy a forint gyengülése miatt megnőttek a hitelállományok. Ez történt a 2008 végén és 2009 elején tapasztalt pénzügyi összeomlás idején, de szegényebbek lettek a háztartások a 2010-es választások után is, amikor politikusi nyilatkozatok hatására gyengülni kezdett a forint. Csökkent a lakosság pénzügyi vagyona 2011 harmadik negyedévében is, amikor bejelentették a végtörlesztést, ami szintén forintgyengüléshez és Magyarország leminősítéséhez vezetett – írja az újság.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.