Simor András az interjúban azt mondta: az Európai Tanács felkérte az EBRD-be delegált EU-országokat képviselő igazgatókat, hogy egyeztessenek egymással a bank oroszországi hitelezési tevékenységéről. Ennek eredményeként az igazgatóság túlnyomó többségének akaratából egyelőre nem terjesztenek elő igazgatósági jóváhagyásra új orosz projekteket – tette hozzá.

Ugyanakkor prioritást élveznek az ukrajnai projektek, az ország erősebb piaci nyitásának, demokratizálódásának támogatásáért – tette hozzá.

Más kérdés, hogy Ukrajnában a bonyolult belpolitikai helyzet miatt a kelleténél kevesebb izgalmasnak ígérkező projektet találnak. Ennek ellenére idén félmilliárd eurónyi beruházást hagytak jóvá Ukrajnában – mondta még.

Az első fél évben körülbelül hétszázmillió eurónyi finanszírozást nyújtottak oroszországi projektekhez – mondta Simor. Az orosz piac nem kevesebb, mint 22-23 százalékát teszi ki az EBRD teljes portfóliójának, amely összességében 38 milliárd eurónyi. Oroszország ezen belül 8-9 milliárd eurónyi befektetési portfóliót jelent az EBRD számára.

A haveri hitelezés nem jó irány

A magyar bankszektorra kitérve Simor elmondta, hogy hazánkban körülbelül hatvan százalékos a külföldi tulajdonosi hányad a bankszektorban. Ezzel az aránnyal a nyolc új EU-s tagállam közül Magyarország a külföldi bankoknak legkevésbé kiszolgáltatott országok közé tartozik. A többi visegrádi országban ez az arányszám jóval nyolcvan százalék felett van. Ugyanakkor mégis tőlünk távozott – arányait tekintve – a legtöbb banki tőke és nálunk esett vissza leginkább a hitelezés. A szóban forgó országok között ugyanakkor Szlovéniában tombolt a legsúlyosabb helyi banki válság, viszont érdekes módon épp itt a legkisebb a legkisebb a külföldi bankok aránya a régióban. A probléma Szlovéniában az volt Simor szerint, hogy kiderült, a félig vagy teljesen állami ellenőrzés alatt ténykedő bankok nem üzleti alapon hiteleztek, hanem állami-politikai klientúra építését, kialakulását, a "tűzhöz közeli" barátok boldogulását segítették. A végén majdnem össze is omlott ez a fajta teljesen hazai bankrendszer Simor szerint, a szlovén állami költségvetésnek, az adófizetőknek óriási áldozatok felvállalásával kellett megmenteniük a hazai bankokat.

A szlovén példa dacára Simor szerint ugyanakkor léteznek, például a nyugati világban, jól, átláthatóan, üzleti alapon működő állami pénzintézetek is a pénzügyi vezérigazgató szerint. Magyarországon viszont – ha összeadjuk például a teljesen állami kézben lévő pénzintézet, az Állami Fejlesztési Bank illetve utódja, az MFB által az elmúlt két évtizedben felhalmozott veszteségeket – akkor óriási összegek jönnének ki Simor szerint. Az EBRD pénzügyi vezérigazgatója szerint minél csekélyebb az állam tulajdonosi beavatkozásának esélye – nem csupán a banki szférában, hanem a gazdaság szinte minden ágazatában –, annál jobb, annál hatékonyabb az adott cégnél, az adott ország egészében a vállalati gazdálkodás.

Az alacsony kamatszint és a magyar gazdaság növekedésének kapcsolatára kitérve Simor elmondta, hogy az alacsony kamatnak lehet gazdaságélénkítő hatása, de nem az abszolút kamatszint itt a lényeg, hanem a reálkamat. A kiemelkedő GDP-adat mögöttes tartalma bír alapvető jelentőséggel az EBRD pénzügyi vezérigazgatója szerint. Szerinte csak idővel derül majd ki, hogy tartós avagy rövid távra szóló növekedés indult-e be, hogy vajon nem a "padlóról való visszapattanás" történt-e csupán. Emellett a hazai növekedést nemzetközi kontextusban is vizsgálni kell: e tekintetben Simor szerint nem világos, hogy egy nemzetközileg is tartósan dinamikusabbá, gyorsulóvá váló növekedési trend részesei vagyunk-e, vagy a magyar teljesítmény a kiugró. Angliában például ugyancsak három százalékot meghaladó növekedést jósolnak idénre, más szóval egy jóval magasabb, gazdagabb bázisról is képesek ilyen teljesítményt produkálni.

Simor tavaly óta alelnök

Az 1991-ben alapított Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banknak az a feladata, hogy elősegítse a demokratikus rendszerben működő piacgazdaságok fejlődését, miközben részvényeseinek profitot is termel. A bank tulajdonosai, részvényesei - 64 állam, illetve 2 nemzetközi intézmény - eddig nem vettek még ki pénzt az EBRD-nél megtermelt haszonból. Így az osztalék és a nyereség folyamatosan erősíti a bank saját tőkéjét. Egyebek mellett ezért is élvez az EBRD AAA, azaz a legjobb hitelminősítői besorolást.

Simor András, a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke tavaly július óta az EBRD szakpolitikáért felelős alelnöke és októberi hatállyal veszi át a pénzügyekért felelős alelnöki, egyben vezérigazgatói pozíciót.