Visszatért a gazdasági hidegháború, Argentína csődbe ment, Csányi Sándor nekiment a kormánynak, a nemzeti fejlesztési minisztert pedig már egyszerre szorongatja a Magyar Nemzet és a Népszabadság. Mi jöhet még? Kövesse a tündérmese folytatását a hvg.hu-val.
Csütörtök hajnalban Argentína csődbe ment, 13 éven belül ez már másodszor történik meg. Ugyanis nem sikerült megegyeznie az ottani politikusok által csak keselyűknek titulált hitelezőkkel, és végül nem fizetett. A dél-amerikai országban nyit nemsokára irodát a Matolcsy György vezette Magyar Nemzeti Bank.
Húsba vágó szankciókat vetett be Oroszország ellen az Európai Unió, az Egyesült Államok és más fejlett országok az ukrán válság és a maláj gép lelövése miatt. Bár a földgáz és a kőolaj importjának leállítását nem lépte meg, mert azzal maga alatt is vágná a fát. Főleg a pénzügyi, illetve az energetikai szektort érintik a korlátozások. Cserébe Putyin egyre kiszámíthatatlanabb, és hasonlóan fájó lépésekkel, például nyugati cégek államosításával vághat vissza. Magyarországon a paksi bővítés egyelőre nem lehet veszélyben, ám a gépeket, járműveket, gyógyszereket gyártó cégeknek, és élelmiszer-ipari vállalatoknak lehet félnivalójuk.
A héten kikelt a kormány ellen Csányi Sándor, az OTP vezére, és azt mondta, a bankszektor tőkéjének legalább egyharmadát viszi el a devizahitelesek megmentése, ami gazdasági szempontból súlyos károkat fog okozni. A bankok akár 900 milliárd forintot is veszíthetnek az ügyön. Azonban még nincs minden veszve a bankoknak, augusztusban ugyanis elkezdődnek azok a perek, amelyeken megpróbálhatják bebizonyítani, hogy a devizahitelek ügyében a törvényeknek megfelelően jártak el.
Hétvégére idei mélypontja közelébe gyengült a forint, pénteken már több mint 315 forint volt egy euró a bankok közötti kereskedésben. A világon másutt is lejtmenetbe fordultak a tőzsdék, a háborús konfliktusok, az argentin csőd, az amerikai kamatemeléstől való félelmek miatt, de Magyarországon a forint gyengüléséhez valószínűleg hozzájárult a történelmi mélypontra vágott alapkamat, valamint az is, hogy a Magyar Nemzeti Bank augusztus 1-jétől betétté változtatta a kéthetes jegybanki kötvényeket, amely egyes külföldi szereplőket forinteladásra kényszeríthetett.
Csak múlt héten derült ki, hogy a magyar állam 17 milliárdot fizet azért, hogy a miénk legyen az elmúlt években több százmilliárdos veszteséget termelő MKB Bank, és már a héten bejelentette Varga Mihály, hogy miután feljavította, továbbadja a bankot magántulajdonba, vagy akár a tőzsdei bevezetés is szóba jöhet. A terv kísértetiesen emlékeztet a Takarékbank sztorira: a pénzintézetet tavaly nyáron államosította a kormány, december végén meghirdette az eladását, és márciusra egy az FHB Jelzálogbankhoz kötődő cégnél landolt a pénzintézet.
Úgy tudjuk, pár hónapon belül több mint két tucat diszkontboltot nyithat az Auchan a Lukoil benzinkutakon, ha minden az elképzelések szerint alakul. Az eddig csak városszéli hipermarketeket üzemeltető lánc ezzel próbálna közelebb kerülni a vásárlókhoz. Budapesten lenne a legtöbb üzlet, de vidéken közepes méretű városokban is terjeszkedne a francia bolthálózat. A lánc sem megerősíteni, sem cáfolni nem akarta információnkat.
Oroszországot 50 milliárd dolláros kártérítésre kötelezhetik a Jukosz-perben, amiért kisajátította a Jukosz olajvállalatot. A már nem működő vállalat részvényesei ugyanis sajtóértesülések szerint pert nyertek Oroszország ellen a hágai Állandó Választottbíróságon. A világ egyik legnagyobb, kilenc évvel ezelőtt elkezdődött jogi perében a részvényesek követelése 100 milliárd dollár volt.
Nincsenek könnyű napjai az új fejlesztési miniszternek, ugyanis a Magyar Nemzet és a Népszabadság is napirenden tartja a Seszták Miklós körül felbukkant ügyeket. A Nemzet szerint a miniszter offshore-hátterű cége 20 milliós támogatást kapott az offshore-ellenes harc kellős közepette, a Népszabadság pedig nem talált arra bizonyítékot, hogy Seszták bármelyik egykori céges társa kérte volna, hogy ügyvédként és kültagként írjon alá céges dokumentumokat. Sesztákot a napokban a Bajnai Gordon alapította Együtt is lemondásra szólította fel.
A hét mondata: "A politikai vezetés arra tesz kísérletet, hogy az egyén munkája a közösség javát szolgálja. Ilyen értelemben Magyarország illiberális állam" – mondta Orbán Viktor kormányfő Tusnádfürdőn, a bálványosi szabadegyetemen tartott előadásában.
Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Plusztartalmakat is talál!
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.