Nyugdíj: mínusz ponttal büntetnék a gyermekteleneket
Pluszpontokat kaphatna nyugdíjszámításkor, aki kettőnél több gyereket vállal, és mínusz pontokat, aki ennél kevesebbet vagy egyáltalán nem vállal – az RTL Híradó szerint lényegében ezt tartalmazza a Népesedési Kerekasztal javaslata, amelyet a nyugdíjrendszer átalakításához dolgoztak ki. Botos Katalin, a kerekasztal szakértője szerint aki nem vállal gyereket, az a gyerekre szánt pénzt tegye félre a nyugdíjas éveire. A kormánynak ősszel kell döntenie a változtatásokról. A kerekasztal másik szakértője, Gál Róbert Iván múlt héten még egy olyan javaslatról beszélt a hvg.hu-nak, amelyben nem mínusz pontokról volt szó a gyermektelenek esetében, hanem magasabb járulékról vagy többletmunkáról.
A Népesedési Kerekasztal javaslata szerint a ma 35 éves és annál fiatalabb korosztály tagjainak nyugdíja attól függne, hány gyermeket nevelnek fel, és az új rendszer már jövőre elindulna.
A koncepció társadalmi vitája a végéhez közlekedik, a javaslatcsomag ősszel kerül a kormány elé. Szakértők egy része azonban változatlanul vitatja, hogy az markánsan feltornászná a születési számot. Nem valószínű ugyanis, hogy a hitvesi ágyban a fiatalok majd a homlokukra csapnak, s azt mérlegelik, „jaj, kevés lesz a nyugdíjam, legyen még egy gyerek" – fogalmaztak a Figyelő cikkében.
Botos Katalin közgazdász, az Antall kormány tárca nélküli minisztere, a Népesedési Kerekasztal szakértője szerint az új számítási rendszernek jövőre indulnia kell, mert így is húszéves késésben vagyunk. A kívánt gyerekek hadd szülessenek meg, mert ez a biztonságos nyugdíj záloga – vélte.
Botos Katalin az RTL Híradónak azt mondta: azok, akik nem vállalnak gyereket, az új rendszerben már előre tudhatnák, hogy pénzt kell félretenniük a nyugdíjas éveikre. Elismerte ugyanakkor, hogy ez egyfajta hátrányt jelentene az érintetteknek.
A hírműsorban az is elhangzott, hogy a gyerekvállalás pluszpontot jelentene a nyugdíj számításakor, és mínusz pontot kapna az, akinek nincs gyermeke. Vagyis egyfajta bolus-malus rendszert vezetnének be. Ráadásul pontszámításkor csak az a gyerek számítana, aki legalább középiskolát végzett vagy szakmát szerzett.
Az LMP képviselője agyrémnek nevezte a javaslatot. Pető Ernő, a párt felsőoktatási szakpolitikusa azt mondta: a világ nem látott még olyan szociálpolitikai koncepciót, ami büntetésre épül. Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője pedig úgy fogalmazott: úgy látja, a kormány család- illetve népesedéspolitikája lehetőséget ad arra, hogy a javaslatból legyen valami.
Gál Róbert Ivánnal, a kerekasztal meghívott szakértője is arról beszélt a hvg.hu-nak adott múlt heti interjúban, hogy el kell ismerni a nyugdíjrendszerben a gyermeknevelést. Ő azonban még egy olyan javaslatot vetett fel, amely szerint akinek nincs gyereke, vagy csak egy van, tovább kellene dolgoznia a normál nyugdíjkorhatárnál, de több járulékkal megválthatná a többletmunkát. Belekalkulálnák a rendszerbe azt is, hogy a nem szándékolt terméketlenség eseteiben érdemes lenne kompenzációt adni – tette hozzá.
* * * Hogyan egészíthető ki az állami nyugdíj?
A majdani állami nyugdíj szinte biztosan nem lesz elég az aktív korban megszokott életszínvonal fenntartására. Egy megtakarítás azonban megfelelő jövedelemkiegészítést biztosíthat. Ráadásul nyugdíj-előtakarékosság választásával 20% állami támogatás is elérhető. A Bankmonitor nyugdíjmegtakarítás-kalkulátora megmutatja, hogy egy adott összegű havi megtakarítás mekkora nyugdíjkiegészítést jelenthet majd.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.