Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Megszavazta a parlament a bankszanálásról szóló törvényt. Az unió kérésére lett az új szabály, de a mellékhatása az, hogy a már így szuperhatósággá hízott Magyar Nemzeti Banknak még nagyobb hatalma lesz.
Csúcsra jár a törvénygyár: a reklámadó-módosítás és a devizahiteles mentőcsomag mellett a bankok szanálását szabályozó törvényt is elfogadta pénteken a parlament, 152 igen szavazattal, 30 ellenszavazat és 6 tartózkodás mellett. A törvény azt írja elő, hogyan kell kivezetni a piacról, vagy újraélesztve visszavezetni egy összeomlott pénzügyi szervezetet.
Matolcsy új fegyvere lesz
Ha előáll egy banki csődhelyzet, a folyamat levezénylője a Matolcsy György vezetése alatt álló, tavaly a pénzügyi felügyelet beolvasztásával szuperhatósággá dagasztott Magyar Nemzeti Bank (MNB) lesz, és szinte bármit megtehet majd egy bedőlt hazai székhelyű banknál.
Például elveheti és gyakorolhatja egy bajba kerülő bank tulajdonosainak összes a jogát és hatáskörét, illetve kirúghatja a vezetőket. A javaslat kimondja, hogy a veszteségekért első helyen a tulajdonosok viselik a felelősséget, majd a hitelezők, a szanálás alatt álló intézmény vezetőnek megbizatását pedig vissza kell vonni, majd fel kell tárni a fizetésképtelenség okait.
Az unió kérte
A törvény azért született, mert a kormánynak át kell ültetnie a magyar jogrendszerbe az európai bankunióval kapcsolatos EU-s rendelkezéseket. Az uniós direktívát azért alakították ki az elmúlt években Brüsszelben, hogy az EU és a tagállamok elkerüljék azokat a káros hatásokat, amelyek válság esetén egy-egy jelentős pénzügyi szervezet összeomlásából következhetnek.
Lesz szanálási alap is
A pénzügyi szektornak fel kell majd tölteniük egy szanálási alapot. Az alap már hétfőn létrejön, és nagyjából 82 milliárd forintos többletterhet jelent majd a szektornak, de a költség 10 évre széthúzódik, ennyi idő alatt kell ugyanis feltölteni. A szanálás költségeit az alap finanszírozza majd. Az alapnak automatikusan tagja lesz minden bank és befektetési vállalat. A tagok csatlakozási díjat, rendszeres éves díjat fizetnek, de rendkívüli befizetésre is kötelezhetők lesznek. A csatlakozási díj a jegyzett tőke 0,05 százaléka, míg a rendszeres éves díjnak csak a számítási elveit tartalmazza a törvény.
Védik a közpénzt
A törvény külön szól a szanálási célokról. Ezek között első az állami forrás felhasználásának minimalizálása, a bankok legfontosabb funkcióinak a fenntartása, valamint a betétesek védelme.
A javaslat kíméli az adófizetők pénztárcáját, és világossá téve a piaci szereplőknek, hogy az állam a jövőben legfeljebb a legvégső esetben menti meg a bankokat.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
