Terjedelmes cikkben foglalkozik a Financial Times feltörekvő piacokat figyelő blogja a magyarországi reklámadóval. A blog ismerteti a törvény elfogadásának körülményeit, az Origo.hu főszerkesztőjének és más munkatársainak távozását is, illetve a szerző arról is ír, hogy felerősödtek azok az aggodalmak, melyek szerint a nemrég újraválasztott Orbán Viktor "lecsapni" készül a médiára.
A magyar parlament szerdán elfogadta a reklámadót, amely aggodalmat kelt azzal kapcsolatban, hogy Orbán Viktor kormányfő "lecsapni" készül a médiára, nem sokkal azután, hogy újra elsöprő választási győzelmet aratott – írja a Financial Times feltörekvő piacokkal foglalkozó blogja, a Beyondbrics.
A blog ismerteti, hogy a törvény elfogadása, melyet komoly tiltakozások kísértek a magyar média képviselői részéről, után rengetegen távoztak az Origo.hu-tól, mivel vitába keveredtek egy miniszterrel és Orbán egyik fő szövetségesével.
A blog kiemeli, hogy a reklámadót úgy mutatta be a kormányzat, hogy az egy újabb bevételnövelő intézkedés annak érdekében, hogy ki tudják egyensúlyozni a költségvetést. A médiacégek ugyanakkora arra panaszkodnak, hogy a sávosan 40 százalékig emelkedő adó rendkívül durva hatással lesz üzletükre.
A lap szerzője leírja, hogy az adó elleni tiltakozásul vezető újságok jelentek meg üres oldalakkal, a nagy tévécsatornák pedig 15 percig nem sugároztak adást. A héten pedig több mint ezer ember tüntetett a parlament előtt, ahol végül Orbán pártjának összes képviselője megszavazta a javaslatot.
A blog ismerteti azt is, hogy a német RTL Csoport magyarországi leányvállalata aránytalanul nagy terheket kap majd a nyakába. Elemzők a reklámadó a bank- és energiaszektorra kivetett különadókhoz hasonlították, az adók emellett komoly mértékben érintik a külföldi tulajdonú cégeket.
A blog ezután bemutatta azt, hogy a második Orbán-kormánynak milyen konfliktusai voltak az EU-val, szól a 2010-ben elfogadott vitatott médiatörvényről, ismerteti azt is, hogy civil szervezetek szerint a kormány aláássa a demokráciát, és hogy az újraválasztott kormány most a média felett is igyekszik konszolidálni hatalmát.
A cikk ismerteti az Origo.hu Lázár-cikkei kapcsán kirobbant botrányát is, a sorozatos távozásokat a laptól. Pethő András, az ominózus Lázár-cikke szerzője is megszólal a cikkben: elmondása szerint soha nem gondolta volna azt, hogy ilyen irányt vehetnek a történések. Egy másik, névtelenséget kérő, szintén felmondást választó Origo.hu-munkatárs a lapnak elmondta, hogy a Fidesz nagy nyomás alatt tartotta őket, és hogy egy főszerkesztőt egy fair cikk miatt rúgtak ki. Most már nem lehet azt mondani, hogy szabad lenne a magyarországi média – tette hozzá az illető, aki azzal is megvádolta a Magyar Telekomot, hogy együttműködött a magyar kormánnyal azért, hogy elhallgattassák a médiát.
A blog emellett ismerteti, hogy Lázár János saját pénzből visszafizette a hotelre költött pénzeket – a cikkek Lázár külföldi útjairól és ottani költéseiről szóltak – és tagadta, hogy befolyásolta volna valamilyen szinten is az Origo szerkesztőségében zajló változásokat. A Magyar Telekom eközben közleményt adott ki, hogy mindig biztosították az Origo.hu szerkesztőségének teljes függetlenségét. A cég emellett tagadta, hogy kormányzati nyomás helyezedett volna a vállalatra.
Hegyi Szabolcs, a TASZ jogásza szerint az Origo-ügy inkább egy személyes dolog lehetett, semmint a magyar médiára irányuló szisztematikus támadás. Ezzel szemben ugyanakkor a jogász szerint a reklámadóval pórázt igyekeznek rakni a médiára, az adóból származó bevétel nem nagy, de a médiára nehezedő teher már rendkívüli. Szerint ez ahhoz fog vezetni, hogy csökken a független és kritikus sajtóorgánumok száma. A Magyar Reklámszövetség is azon a véleményen van, hogy igen kicsi lesz az adóból befolyó költségvetési bevétel, miközben a médiacégekre az adó hatalmas terhet helyez.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.