Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
A huszonéves magyar fiatalok jó része – főleg az egyetemisták – nem tervezi, hogy mihamarabb továbbáll a szülői házból. Saját kertes ház legtöbbjük vágya, de rövid távon inkább bérlésben gondolkodnak.
A Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület egy kutatás keretében arra kért 200 fiatalt, hogy válaszoljon lakáskörülményeit, lakásterveit firtató kérdőívére. A kapott eredmények elgondolkodtatóak. Magyarországon azoknak a fiataloknak, akik közép- vagy felsőfokú tanulmányaik elvégzése után önállósulni szeretnének, komoly anyagi kihívásokkal kell szembesülniük, mielőtt saját lakást vagy házat vásárolhatnának.
Ennek kapcsán az egyesület elsősorban arra volt kíváncsi, milyen körülmények között laknak a 18 és 34 év közötti fiatalok, és milyen álmokat kergetnek a jövővel kapcsolatban. A válaszadók 83 százaléka 18 és 26 év közötti személy volt. Hazánkban ezek a fiatalok nagy arányban tanulnak tovább, anyagi biztonságukat szüleik nyújtják, illetve a lakhatási körülményeket is ők biztosítják. Nem meglepő tehát, hogy a kérdőívet kitöltők 63 százaléka még otthon lakik, 8 százalék kollégiumban, 20 százalék albérletben, és a megkérdezetteknek mindössze 10 százaléka lakik saját tulajdonban lévő lakásban vagy kertes házban. A kitöltők 55 százaléka nem is vágyik költözésre. Azok, akik mégis költöznének (81 százalék) az ország határain belül szeretnének maradni.
A kérdésekre adott válaszokból az is jól kitűnik, hogy e generáció tagjai milyen körülmények között szeretnének lakni. A felmérés alapján a jelen lakáskörülmények fordított sorrendjét állították össze a válaszadók: 61 százalék saját kertes házra, 30 százalék saját lakásra vágyik, és csupán 10 százalék gondolkodik valamilyen bérleményben. Arra a kérdésre, hogy tervezik-e a közeljövőben lakás vagy ház vásárlását, bérlését, építését vagy felújítását, a válaszok jelentősen megoszlottak. A legtöbben (40 százalék) bérlésben gondolkodnak, majd őket követik azok, akik vásárolnának (26 százalék), illetve felújítanának (22 százalék), és a sor végén állnak azok, akik építkezni szeretnének (12 százalék).
Külön kérdést fogalmaztak meg arra vonatkozóan, hogy ha valaki lakást vagy házat bérel, akkor foglalkozna-e annak felújításával. Erre a válaszadók mindössze 23 százalékának volna hajlandósága. Ha támogatásról vagy ötletelésről van szó, szintén megoszlanak a vélemények. 43 százalékban érdeklődtek állami vagy EU-támogatásokról, és sokan (23 százalék) értékelnének egy olyan információforrást, amely összeveti a jelenleg forgalomban lévő építőipari anyagoknak az árait, ezzel segítve a legtakarékosabb választást. Ez azért sem mindegy a válaszadóknak, mert 88 százalékuk anyagi támogatásra szorul az álmok kivitelezéséhez. Ezt a támogatást elsősorban a családtól (38 százalék), illetve a munkáltatótól (25 százalék) várják, az állami vagy pénzintézeti támogatás már kevésbé népszerű, előbbi 21 százalék utóbbi csupán 15 százalék számára elfogadható opció.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
