Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Csepreghy Nándor államtitkár részletesen kifejti, hogy Norvégia nem magánadományt nyújt Magyarországnak, hanem kötelességét teljesíti, amikor EU-országoknak fizet. A Kehi pedig igenis ellenőrizheti a pénzek felhasználását, amit magyar törvények, és nem nemzetközi megállapodások írnak elő. A kormány a Norvég Civil Alap szerdai közleményére reagált, de az ellenőrzéssel kapcsolatban végig Norvég Alapról ír - ami nem csekély különbség.
A Magyar Kormánynak nem csak joga, de kötelessége is vizsgálni azt, hogy a Norvég Civil Alapból hazánkba érkező pénzek felhasználása körül minden a legnagyobb rendben zajlott-e az elmúlt években – reagált a Norvég Civil Alap szerdai közleményére a kormány nevében Csepreghy Nándor fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkár.
(Csepreghy egyébként végig Norvég Alapról beszél a közleményben, bár a Kehi-vizsgálattal kapcsolatban a Norvég Civil Támogatási Alap pénzeit osztó, Ökotárs Alapítvány vezette civil konzorciumról volt szó. A Norvég Alap nem civil programjait valóban az állami intézményrendszer pályáztatja és osztja szét, és azt valóban vizsgálhatja a KEHI. Fontos tudni ugyanakkor, hogy a Norvég Alap civil támogatásokra szánt összegei egyáltalán nem kerülnek be az állami intézményrendszerbe, annak elosztásáról aZ Ökotárs vezette konzorcium közvetlenül a brüsszeli EGT Norvég Finanszírozási Mechanizmus Irodával kötött szerződést. Ezzel a kis összemosással nem először játszik a Miniszterelnökség. - szerk.)
Norvégia kutya kötelessége fizetni
A magyar kormány álláspontja szerint a Norvég Alap nem karitatív magánadomány, hanem az Európai Unió, illetve Norvégia, Izland és Lichtenstein hivatalos megállapodása arról, hogy utóbbi országok – amelyek nem tagjai az uniónak, de részesülnek a közös piac előnyeiből – miként tudják az EU által nekik biztosított kedvezményekért cserébe az egyes tagországok fejlesztéseit támogatni. E nemzetközi megállapodás szerint ennek a pénznek jogosultja Magyarország összes állampolgára, tehát közérdek felügyelni, hogy valóban az összes állampolgár érdekében és nem azok egy – politikailag definiálható – csoportja hasznára lettek a források felhasználva – írta Csepreghy Nándor.
A Norvég Alap 12 támogatott célterületéből 3 működik az állam hatáskörén kívül, s utóbbiak esetében már korábban felmerült annak a megalapozott gyanúja, hogy a végrehajtói feladatokkal megbízott szervezet, az Ökotárs nem össztársadalmi érdekek, hanem partikuláris politikai célok mentén végzi a támogatások odaítélését. "A magyar kormány célravezetőnek tartotta volna, ha Norvégia a politikai befolyásoltság észlelésekor lépett volna és figyelembe vette volna a kormány által megfogalmazott aggályokat, de ez legnagyobb sajnálatunkra nem történt meg" – fogalmazott Csepreghy.
Magyar törvény és nem a nemzetközi megállapodás alapján vizsgálhat a Kehi
Így nem maradt más megoldás a helyzet feloldására, mint a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal bevonása. A Kehi tevékenységét jogszabályi szinten meghatározott, átlátható és bárki által megismerhető szabályok szerint végzi. A Norvég Alapok forrásfelhasználásának magyarországi gyakorlatát a Kehi az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény alapján végzi, tehát nem a norvég fél által hivatkozott, az EGT és a Norvég Finanszírozási Mechanizmusok 2009–2014-es időszakának végrehajtásáról szóló együttműködési megállapodások, vagy az azokra irányadó szabályzatok vonatkoznak a vizsgálatra.
A Norvég és EGT Finanszírozási Mechanizmusok 2009-2014-es időszakáról rendelkező, a finanszírozó államok és Magyarország által aláírt nemzetközi szerződés X. cikke kifejezetten előírja Magyarország számára, hogy köteles kezdeményezően fellépni annak érdekében, hogy a legmagasabb fokú átláthatóság, az elszámoltathatóság és költséghatékonyság az EGT Finanszírozási Mechanizmus 2009-2014-es időszakának végrehajtásában érintett minden szinten érvényesüljenek – olvasható a csütörtökön szétküldött kormányzati közleményben.
A fent idézett jogszabály a Kehi feladatául szabja a gazdálkodó szervezeteknek, a közalapítványoknak, a köztestületeknek, az alapítványoknak nemzetközi szerződések alapján nyújtott támogatások és segélyek felhasználásának ellenőrzését is.
Csak az bujkál, akinek takargatnivalója van
Éppen ezért érthetetlen, miért vonakodik az Ökotárs alávetni magát a vizsgálatnak – csak annak áll érdekében kibújni egy vizsgálat alól, akinek takargatnivalója van. Az pedig az európai gyakorlatban példátlan, hogy egy idegen hatalom nyíltan egy másik ország törvényeinek be nem tartására buzdít. Norvégia éppen ezt teszi, amikor arra utasítja az Ökotársat, hogy tagadja meg a Kehi felé információk kiadását – írta az állam a közleményben.
A magyar kormány annál inkább elkötelezett a Kehi-vizsgálat lefolytatása mellett, minél nagyobb az ellenőrzéssel szembeni ellenállás. Célunk nem csak annak tisztázása, milyen körülmények között és kik jutottak támogatáshoz a Civil Alapból, hanem annak is a végére járunk, hogy miért nem kaptak olyan szervezetek, amelyek minden kritériumnak megfeleltek, és egyetlen hibájukként csupán az volt felróható, hogy ideológiájuk nem a támogatók alapelveivel azonosak.
Norvég Civil Alap: A magyar kormánynak nincs joga Kehi-vizsgálatot indítani
Mint arról beszámoltunk, a Norvég Civil Alap szerdán közölte: elfogadhatatlannak tartja, hogy a Miniszterelnökség felkérésére Kehi-vizsgálat indul az alapból kifizetett pénzek felhasználásával kapcsolatban. Érvelésük szerint mivel abban semmilyen magyar költségvetési pénz nincs, a kormánynak nincs joga ezt vizsgálni.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
