Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
A devizahitelesek támogatása csak a forinthitelesek és betétesek terhére képzelhető el, mondta Patai Mihály, a Magyar Bankszövetség elnöke a Napi Gazdaságnak adott interjúban, ahol arról is beszélt, hogy vajon mi értelme van a jelzáloghitelezésnek egy olyan országban, ahol a jelzálog fedezetéül szolgáló ingatlan a kilakoltatási moratórium miatt nem tölti be a fedezet szerepét.
Alapállásunk, hogy a Kúria döntését minden gazdasági szereplőnek el kell fogadnia – mondta Patai Mihály, a Magyar Bankszövetség elnöke a Napi Gazdaság hétfői számában megjelent interjúban, amikor arról kérdezték, hogy milyen megoldásra számít a Kúria őszi, devizahitelesek ügyében hozott döntésénél.
Arra számítanak, hogy olyan döntés születik, ami pénzükbe kerül majd a bankoknak, és ami szektorszinten több milliárd forintos visszatérítést jelenthet, mondta Patai, hozzátéve, hogy a miniszterelnökkel és a gazdasági miniszterrel egyetértve úgy véli, hogy az érintett devizahiteleseknek csatlakozniuk kellene az árfolyamgáthoz, amelyet a kormány és a bankok együtt dolgoztak ki.
Fontosnak tartotta megjegyezni, hogy olyan megoldásokban nem hasznos gondolkodni, ami mindent a bankokra terhel, mert a forinthitellel rendelkező négy és félmillió magyarországi betétes érdekeit ez mélyen sérti. Ha ugyanis pénzeket kell átcsoportosítani a devizahitelesek támogatására, azt csak a forinthitelesek és a betéttel rendelkezők rovására tudná megtenni a bankrendszer – mondta.
Úgy véli, hogy a kilatoltatási moratórium is komoly kérdést vet fel, azt, hogy lehet-e lakossági jelzáloghitelt kihelyezni egy olyan országban, ahol a fedezetül szolgáló ingatlan nem töltheti be a fedezet szerepét. Azt gondolja egyébként Patai, hogy a nehéz helyzetben lévő magyarországi bankok nem vonulnak ki az országból, csak kisebb méretekben folytatják működésüket.
Sikeres Nemzeti Bank
Patai szerint a Magyar Nemzeti Bank sikeres évet tudtat maga mögött, határozott, de kiszámítható lépéseket tettek, és két fontos vívmányuk is volt, az egyik az alapkamat csökkentése, a másik pedig a növekedési hitelprogram, amely beindította a hitelezést és a gazdasági növekedésre is hatással volt.
Megjegyezte azért azt is, hogy a jegybanki alapkamat csökkentése természetesen a bankrendszer számára bevételkiesést jelent, viszont így, a hitelkamatok csökkenésével bővülnek a hitelnyújtási lehetőségek.
A kéthetes kötvény kéthetes betétté alakítása nemcsak teljes mértékben elfogadható, hanem érdeke is azoknak a bankoknak, amelyek Magyarországon működnek – mondta Patai Mihály.
A bankvezér szerint a növekedési hitelprogram sokkal több pénzt mozgatott meg, mint a többi nemzetközi példa, összesen 850 milliárd forint hitel áramlott a gazdaságba.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
