A hiány emelkedését a kiadások egy százalék körüli emelkedésének tudja be a brüsszeli testület, de ennek hatását részben ellentételezik bizonyos nem adóból származó bevételek, valamint a kamatterhek csökkenése.

Jelentősen romlik viszont az Európai Bizottság szerint a tavaly mindössze 0,8 százalékos strukturális hiány, amely idén a GDP 2,2, jövőre pedig 2,3 százaléka körül alakulhat. Ennek azért van jelentősége, mert a bizottság az egyszeri kiadásoktól és bevételektől megtisztított strukturális deficit alapján ítéli meg, mennyire fenntartható a büdzsé, a tagállamoknak pedig az úgynevezett középtávú költségvetési célt kell szem előtt tartaniuk. Ez Magyarország esetében tavaly a GDP 1,7 százaléka volt, amelyet messze nem lépett túl a strukturális hiány.

Brüsszelben arra is felhívják a figyelmet: jelentős egyszeri bevételt jelenthet, ha változik az uniós támogatások önrészének számítási módja, amely csökkentheti az idei hiányt.

2014 első negyedévében megnövekedtek ugyanakkor a minisztériumok kiadásai, ami a kiadások túllépéséhez vezethet. További bizonytalanság fakad abból, hogy milyen hatással lesz a bevételi oldalra a pénztárgépek adóhatósági bekötésének elhúzódása – jegyzik meg.

Idén többet költhetnek a magyarok

A növekedési kilátásokkal kapcsolatban a bizottság arra számít, hogy a gazdaság bővülésének hajtóereje a belső kereslet erősödése lesz, a fogyasztás a magánszektorban idén és jövőre is átlagosan 1,5 százalékkal bővül, miután némileg javulnak a foglalkoztatási mutatók, és valamivel több elkölthető jövedelem marad az embereknél. A bizottság szerint a külső kereslet erősödésével az export is bővülhet.

Dudás Szabolcs

A brüsszeli testület a lakosság körében a hitelállomány csökkenésére, az üzleti szférában pedig a hitelezés némi erősödésére számít a jegybank növekedési hitelprogramjából fakadóan.

A munkaerő-piaci folyamatokkal összefüggésben a bizottság rámutat, hogy a tavalyi év végére 9,1 százalékosra csökkent a munkanélküliség. A közmunkások számának téli növelése, a határ menti ingázók számának emelkedése, és a gazdaság fehérítése egyaránt hozzájárult a foglalkoztatási adatok javulásához – olvasható a bizottság elemzésében.

Meglódulhat jövőre az infláció, de 3 százalék alatt maradhat

Az árak változásáról a bizottság azt állapítja meg, hogy 2014 első negyedévében történelmi mélypontra, 0,4 százalékra csökkent az infláció, amit főleg a rezsicsökkentéssel, a csökkenő inflációs várakozásokkal és globális inflációcsökkentő hatásokkal magyaráznak. Ennek dacára Brüsszel idén éves szinten 1 százalékos inflációra számít, mert úgy véli, hogy ezek a hatások enyhülnek majd, míg a meggyengült forintárfolyam felfelé hajtja az árakat.

A bizottság szerint ezek a hatások jövőre is érvényesülnek, ezért a pénzromlás 2015-ben évi 2,8 százalék lehet. Az államadósságra kitérve az EB megjegyzi, hogy míg tavaly 79,2 százalék körül alakult a GDP-hez viszonyított mutató, ez idén 80,3 százalékra fog nőni az árfolyam változása miatt – államadósságunk körülbelül 40 százaléka devizában található –, a mutató pedig 2015-ben is csak 79,5 százalékra csökkenhet, vagyis még mindig magasabb lesz, mint 2013-ban.

A lehetséges kockázatok között az Európai Bizottság felhívja a figyelmet, hogy a pénzkínálat globális csökkenése tovább gyengítheti a forintot és emelheti a kötvényhozamokat. Az EB arra is felhívja a figyelmet, hogy Magyarország különösen kitett az ukrán válság esetleges további elmélyülésének.

Belső kockázatként Brüsszel egy esetleges újabb, a devizahiteleseknek szánt mentőakció lehetőségét említi, amely a testület szerint a bankszektorra és a befektetői hangulatra egyaránt negatív hatással lehet.