Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!A generáció, amely csak hírből ismeri a nyugdíjat
Rendkívül pesszimisták az egyetemisták a nyugdíjkilátásokat illetően, és jelentősen alulbecsülik az átlagnyugdíjak értékét – derül ki a CIG Pannónia egyetemisták körében végzett kutatásából. Legtöbbjük úgy gondolja, hogy annak összege a 80 ezer forintot sem éri el, ezért döntő többségük úgy véli, hogy az állami nyugdíj nem lesz elegendő a tisztes megélhetéshez. Nagy részük ugyanakkor már tervezi, hogy gyűjteni fog majdani nyugdíja kiegészítésére.
Az egyetemisták többsége nincs tisztában a mai nyugdíjak összegével, miközben az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság adatai szerint 113 ezer forint az átlagnyugdíj, a CIG Pannónia kutatása során megkérdezett egyetemisták azonban áltagosan csak 81 ezer forintra becsülik azt. A legtöbben (42%) úgy gondolják, hogy az a 80 ezer forintot sem éri el.
A pesszimista becslés valószínűleg nem független attól, hogy a magyarok jelentős része szerint az állami nyugdíj nem lesz elegendő arra, hogy a korábbi életszínvonalukat fenntartsák. A hallgatók 86 százaléka ért egyet ezzel a vélekedéssel. Ugyanakkor, azok sem becsülik lényegesen magasabbra az átlagnyugdíj összegét, akik szerint annak összege elegendő lesz a tisztes öregkori megélhetéshez (átlagosan közel 88 ezer forint).
Akik szerint nem lesz elegendő a nyugdíjuk, nagyszámban tervezik, hogy félretesznek majd nyugdíjas éveikre. Csupán 3 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy egyáltalán nem fog takarékoskodni majd erre a célra. Majdnem minden második válaszadó (49 százalék) azt tervezi, hogy már munkába állást követően elkezd kisebb összegekkel az öregkorra félretenni. A megkérdezettek több mint negyede (28 százalék) pedig akkor kezd majd a nyugdíjas évekre gyűjteni, ha jövedelme elég magas lesz ahhoz, hogy ne érezze a félretett pénz hiányát. A diákok közel egytizede (8 százalék) azt tervezi, hogy a nyugdíjba vonulás előtt 10-20 évvel vág majd bele a nyugdíjcélú megtakarításba.
„Jelentős eredmény, hogy már a fiatalok is felismerik saját felelősségüket az öregkori anyagi biztonságuk megteremtésében – értékeli a kutatás eredményeit Sallai Linda, a CIG Pannónia termékfejlesztési és kockázatvállalási vezérigazgató-helyettese. Ez azért is fontos, mert a KSH előrejelzései szerint mire e generáció nyugdíjba vonul, már várhatóan több lesz a nyugdíjas, mint az aktív dolgozó, ami komoly finanszírozási problémát jelent majd az állami nyugdíjrendszer számára.”
A CIG Pannónia tapasztalatai is azt mutatják, hogy nem csak az idősebb korosztályok, de már a 20-as éveiben járó fiatalok is felelősen gondolkodnak a jövőjükről. „A bizonytalan nyugdíjkilátások miatt a fiatalok is bizalommal fordulnak a nyugdíjbiztosítások irányába, amelyek népszerűsége az év eleje óta elérhető adókedvezmények miatt is nőtt. E korosztálynak különösen fontosak ugyanakkor a megfelelő nyugdíjbiztosítás kiválasztásakor a költségek és a rugalmas hozzáférés. Mivel számukra még távoli a nyugdíjba vonulás, lényeges, hogy ne járjon jelentős anyagi hátránnyal az előre nem látható helyzetekhez való alkalmazkodás” – hangsúlyozta a CIG Pannónia vezérigazgató-helyettese.
* * * Hogyan egészíthető ki az állami nyugdíj?
A majdani állami nyugdíj szinte biztosan nem lesz elég az aktív korban megszokott életszínvonal fenntartására. Egy megtakarítás azonban megfelelő jövedelemkiegészítést biztosíthat. Ráadásul nyugdíj-előtakarékosság választásával 20% állami támogatás is elérhető. A Bankmonitor nyugdíjmegtakarítás-kalkulátora megmutatja, hogy egy adott összegű havi megtakarítás mekkora nyugdíjkiegészítést jelenthet majd.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
