Az infláció középtávon a 3 százalékos céllal összhangban alakulhat - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) aktuális inflációs jelentéséből, melyet csütörtökön publikált a jegybank. A fogyasztóiár-index az idei évben számottevően a cél alatt lesz, 2015-ben az árstabilitást jelentő 3 százalékos célértékkel összhangban alakulhat - közölték. A jegybank inflációs jelentése alapján 2014-re 0,7 százalékos, 2015-re 3,0 százalékos éves pénzromlást várnak az MNB szakértői.

A jegybank elemzői szerint az infláció a jövő évben átmenetileg a második, illetve a harmadik negyedévben mehet fel a 3 százalékos cél fölé. A jelentés szerint a gazdasági növekedés kiegyensúlyozottabb szerkezetben folytatódhat, a dinamizálódó export mellett a belső kereslet is élénkülhet. A jegybank aktuális inflációs jelentése szerint a 2013 második feléhez képest gyengébb forintárfolyam a következő negyedévekben fokozatosan befolyásolhatja az inflációs alapfolyamatok alakulását is. A márciusi inflációs előrejelzés alapján az árfolyam nagyobb részben az iparcikkek, kisebb részben a feldolgozott élelmiszerek árváltozásán keresztül jelenik meg az adószűrt maginflációban.

A jegybank inflációs jelentése szerint a válság óta visszafogott belső keresleti környezet viszont erőteljesen korlátozhatja az árfolyam gyengülésének fogyasztói árakba való áthárítását, így az árfolyam begyűrűzése a válság előtt tapasztaltaknál mérsékeltebb lehet. A jelentés készítői úgy vélik: középtávon az inflációs alapfolyamatokat tükröző maginfláció alakulását a tartósan alacsony importált infláció, az inflációs várakozások alkalmazkodása, a "nyomott" béralakulás határozza meg, így 2015-től az adószűrt maginfláció fokozatosan visszatérhet az árstabilitással konzisztens értékéhez. A jelentés ez évre 3 százalékos, 2015-re 3,5 százalékos maginflációt prognosztizál.

Virág Barnabás, az MNB igazgatója az inflációs jelentést bemutató sajtótájékoztatón kifejtette: az elmúlt hónapokban a feltörekvő piacok megítélése változott, turbulensebbé vált a hangulat, a piacok megítélése, és a forint gyengült a legutolsó decemberi inflációs előrejelzés óta. A gazdasági növekedést tekintve aláhúzta: a tavalyi utolsó negyedévben az élénkülés az ágazatok szélesebb körében mutatkozott, már nemcsak a nettó export, hanem a beruházások is bővültek. Elmondta: a beruházások bővülése hátterében főleg az állami szektor, ebben pedig túlnyomórészt az uniós források felhasználása játszott szerepet.

Virág Barnabás rámutatott: a gazdaság potenciális növekedését meghatározó tényezők között érdemes kiemelni, hogy a vállalati szférában is fordulat tapasztalható, ez leginkább a feldolgozóiparban, azon belül is az autóiparban látható. Elmondta: a foglalkoztatási várakozások az elmúlt évben javultak, ám a munkaerő-piac továbbra is laza. Összességében a gazdaságban lévő kapacitások kihasználtsága elmarad az átlagostól, a kibocsátási rés (a gazdaság tényleges teljesítménye és a potenciális szint közötti eltérés) 2015 második felében bezáródhat, de a reálgazdaság felől mérsékelt maradhat az inflációs nyomás - tette hozzá.

A Magyar Nemzeti Bank igazgatója arról is szólt, hogy a mérséklődő inflációval összhangban a lakosság inflációs várakozásai is csökkentek, véleménye szerint a lakosság kezdi megtanulni, hogy az infláció tartósan alacsony lehet. 

Virág Barnabás kiemelte: az MNB arra számít, hogy a fejlett piacokon a korábbi várakozásokhoz képest magasabb lehet a gazdasági növekedés, viszont a szomszédos országokban az orosz-ukrán konfliktusnak reálgazdasági következményei is lehetnek. Ha a konfliktusnak negatív hatásai lesznek, az a magyar export teljesítményében is érződik majd - fűzte hozzá. Kérdésre elmondta: a jegybanki szakértők az év egészét tekintve arra számítanak, hogy a privát szférából mintegy 200 milliárd forint tranzakciós illeték bevétele keletkezik a központi büdzsének.