Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Majdnem átlépte a 315-ös szintet a forint euróval szembeni árfolyama csütörtökön. A gyengülés már hetek óta tart, nem utolsó sorban a magyar jegybank kamatcsökkentési hullámának következményeként. Elemzők úgy vélik, nem indokolt a forint mesterséges gyengítése, Matolcsy Györgyéknek és a kormánynak azonban a jelek szerint továbbra sincs ellenére a gyengébb fizetőeszköz, sőt.
Csütörtökön megközelítette a 315-ös szintet a forint euróval szembeni árfolyama, ez pedig kétéves mélypontot jelent. A magyar fizetőeszköz már hetek óta gyengélkedik, az árfolyamra elsősorban a nemzetközi környezet – az amerikai jegybank pénznyomdájának visszafogása, illetve az ukrajnai helyzet –, valamint a magyar jegybank kamatcsökkentési sorozata van hatással.
Távolról sem biztos azonban, hogy a gyengébb forint ellenére van a jegybanki vezetésnek. Fideszes forrásokból ugyanis évek óta hallani arról, hogy a kormánynak szándékában áll gyengíteni a forintot. Ezek az információk arról szóltak, hogy a kabinet a gyengébb árfolyamtól azt reméli: segítené az exportot, és ezáltal támogatná a gazdasági növekedést. Heim Péter, a kormányközeli Századvég Gazdaságkutató intézet igazgatóságának elnöke tavaly szeptemberben odáig ment, hogy az eurót 305 forinton kellene rögzíteni. Azzal érvelt, hogy ez kedvező lenne az exportőröknek, visszafogná az importot, a fizetési mérleg jövedelemszámláira is kedvező hatást gyakorolna, ráadásul kiszámíthatóvá tenné az országot.
Szintén tavalyi információk szerint részben a forint gyengítésének kormányzati szándéka húzódott meg a tavalyi bejelentés mögött, amely szerint a kormány meg akarja szüntetni a devizahitel-állományt. A hvg.hu-nak márciusban a Nemzetgazdasági Minisztérium egy munkatársa azt mondta, Orbán Viktor már régen kiadta a tárcának az utasítást, dolgozzon ki újabb mentőöveket a devizahiteleseknek, hogy megkezdődhessen a forint gyengítése. Ezzel párhuzamosan a készülő devizahiteles mentőcsomagról egy vezető kormánypárti forrás azt vázolta tavaly márciusban, hogy az ideális árfolyamszint a 300 forint körüli eurószint közelében lenne.
Az információk összhangban voltak Orbán Viktor megszólalásaival is. 2012 őszén például a kormányfő arra biztatta a devizahiteleseket, hogy lépjenek be az árfolyamvédelmi programba, mert a forint nagyon bizonytalanul fog mozogni a következő időszakban.
A forintgyengítési tervekről már 2011 szeptemberében is lehetett hallani vezető fideszes politikusoktól, a devizahitel-állomány akkori csökkentése, a kedvezményes végtörlesztés bejelentése után. Az ötlet akkor is arról szólt, hogy a kormány gyengítené a forintot az export érdekében. Orbán Viktor akkor azt mondta, "semmilyen garanciát nem tudunk és nem is akarunk vállalni a forint árfolyamáért ... minél többen igyekezzenek saját sorsukat biztonságba helyezni".
Nem indokolt a mesterséges gyengítés...
Nem hiszem, hogy a forint árfolyamát más szintre helyeznék – mondta a hvg.hu-nak Gabler Gergely, az Erste makroelemzője. Rekordmagasan van a folyó fizetési mérleg (a külfölddel lebonyolított gazdasági ügyletek egyenlege) többlete, a külkereskedelmi mérleg aktívuma is igen magas szinten található, így nem lenne indokolt Gabler szerint a forint mesterséges gyengítése. Tavaly ráadásul mindezt 296-os átlagos euróárfolyammal hozták össze. Az Erste makroelemzője szerint munkaerőköltség területén is versenyképesek vagyunk, ez sem indokolná a forint gyengítését.
Az államadósság 42 százaléka ugyanakkor devizában van, a gyenge forint drágítja az importot, ez pedig megdobja az inflációt, a devizahitelesek is rosszul járnak az árfolyam elpattanásával az Erste makroelemzője szerint. A költségvetésre pedig komoly nyomás helyeződik: több lehet a kiadás, a hosszú lejáratú állampapírok hozamaiban már látható 20-30 bázispontos emelkedés a kamatdöntés óta (csütörtökön már drágultak is a hosszú lejáratú állampapírok – a szerk.). Ez pedig megdrágítja az államadósság finanszírozását. Gabler szerint a tavalyi 296-os euróárfolyamhoz képest a 314 körüli euró – ha nem csak rövid távon maradna ilyen szinten a forint – mintegy 100 milliárdos többletkiadást jelentene a költségvetésnek az államadósság finanszírozása során.
| Máshol is hagyták gyengülni a fizetőeszközt |
A 2008-ban Európát is elérő gazdaság krízis során több olyan uniós, nem eurózóna-tagállam is úgy igyekezett kikeveredni a gödörből és felpörgetni országa gazdasági teljesítményét, növelni versenyképességét, hogy leértékelte fizetőeszközét. Románia például részben ezzel az eszközzel igyekezett az ország exportteljesítményét növelni, s Lengyelországban is hasonló volt megfigyelhető ebben az időszakban. Ugyanakkor a régióban nem feltétlenül van összefüggés a leértékelődés és nagyobb gazdasági növekedés között: 2004 és 2008 között azon országokban volt nagyobb gazdasági ugrás, melyek fizetőeszköze nagyobb mértékben értékelődött fel (Csehország, Szlovákia, és ekkor még Lengyelország és Románia is). |
Az Erste makroelemzője úgy látja, középtávon visszaerősödik majd a forint. Azonban eljuthatunk egy olyan szintig, amikor már a lakosság is elkezdi külföldi devizára átváltani a forintot, erre már volt példa 2012 januárjában – hangsúlyozta az Gabler. A forint árfolyamát ugyanakkor középtávon az Erste makroelemzője szerint megtámogathatja a folyó fizetési mérleg nagy többlete, illetve hogy hazánkba komoly mennyiségű uniós pénzek folynak be – euróban, de ezeket a forrásokat forintban használjuk fel.
Megfigyelők szerint az alacsony kamatszint élénkítheti a hitelezést, ami mind a fogyasztási, mind pedig a termelői oldalon élénkítő hatással járhat, s a GDP-hez viszonyított adósság mértékét is befolyásolhatja.
... de cél lehet, hogy ne erősödjön a forint
"Mindenféleképpen szándék és cél lehet, hogy ne erősödjön a magyar fizetőeszköz" – fejtette ki Török Zoltán, a Raiffeisen vezető elemzője. Szerinte a jegybank "borzasztó nehezen tudja terelgeti a forint" árfolyamát, de minden bizonnyal nincs ellenére a gyengébb árfolyam. Ennek legfőbb oka Török Zoltán szerint az MNB holisztikus, rendszerszintű szemlélete: a konkrét monetáris politikán túl az egész gazdaságra tekintenek. Török szerint azt gondolják, hogy egy kicsivel gyengébb árfolyam jót tesz a magyar gazdaság teljesítményének. Ez az exportra igaz lehet, miként a hazai piacra termelő cégek is jól járhatnak, mivel a drágább import miatt ők olcsóbban tudnak majd termékeket előállítani.
| Ez teszi a gyenge forint |
| Van, akinek jó, van, akinek viszont rossz hírt jelent a forint gyengülése. Korábbi cikkünkben elmagyaráztuk, kik lehetnek a nyertesei, vesztesei a magyar fizetőeszköz lejtmenetének. |
Ez a megállapítás azonban csak korlátozottan igaz a Raiffeisen elemzője szerint, mivel ami egyik vállalkozásnak jót jelent, az a másiknak rosszat, vegyes tehát a kép. Alapvető szempont az árfolyamnál, hogy a magyar monetáris politika az inflációs célkitűzés rendszerében működik. A gyengébb forint megdobja az inflációt, ha tartósan alacsonyabb marad az árfolyam az jelentős részben "átmehet az árakba" is Török szerint. Most alacsony az inflációs környezet, ám a Raiffeisennél úgy látják, 2015-ben már közelebb lehetünk a 3 százalékos inflációs célhoz a mostani forintgyengülés nélkül is, így ebbe a célkitűzésbe nem férne bele a tartósan gyenge árfolyam. A jegybank minden bizonnyal szeretné elkerülni, hogy a forint árfolyama forró témává váljon, emellett körülbelül a 320-325 forint körüli euró lehet az a határ, amit még tolerálnának, ez a korábbi mélypontnak felel meg – emelte ki Török Zoltán. Nem biztos, hogy ide eljutunk, ám a Raiffeisen elemzője szerint a jegybanknak már be kellett volna jelentenie, hogy hol a határ, meddig mehetnek el, ezzel "horgonyozni lehetett volna a forintot", a befektetők is tudnának így mivel kalkulálni.
Forinterősödésre kicsi az esély
A korábbi találgatásoknak már volt az a témája – a Matolcsy-féle vezetési irányhoz kötődő közgazdászok korábban már emlegették –, hogy a forint gyengítése egy lehetséges eszköz lehet a gazdaság élénkítésére – mondta Sarkadi-Szabó Kornél, a Shark-Vision ügyvezetője, a Hungária Értékpapír stratégiai igazgatója. Sarkadi-Szabó szerint azonban inkább egyszerűen arról van szó, hogy nem bánták, ha gyengül az árfolyam, de ez nem volt kifejezett prioritás.
A Hungária Értékpapír stratégiai igazgatója szerint ugyanakkor fontos kérdés, hogy pár hónap múlva milyen lesz a világpiaci környezet, lesz-e külső inflációs nyomás. A jegybanknak ráadásul az általános pénzügyi stabilitást is figyelembe kell vennie, ehhez pedig az alapkamaton kívül a forint árfolyamát és az ingadozás mértékét, annak a pénzügyi rendszerre gyakorolt lehetséges negatív hatásait is számításba kell venni – tette hozzá Sarkadi-Szabó. Érdemes még arra is figyelni, hogy a forint milyen időtávon gyengül, ha gyengülni is fog egyáltalán: az teljesen más, ha fél év alatt jut el egy 330-as szintig, mintha például pár nap alatt kúszna el idáig az árfolyam, megágyazva egy piaci pániknak és heves tőkekiáramlásnak. A jegybanknak ezt is figyelni kell a politikájában – tette hozzá a stratégiai igazgató. Sarkadi-Szabó úgy látja, rövid távú, jelentős forinterősödés csak akkor jöhetne, ha hirtelen rendkívül pozitív irányba változna a nemzetközi környezet és közben nagy stratégiai szereplők jelennének meg vevőként az állampapírpiacon, ám erre kevés az esélyt.
| Cél a lengyel kamatszint? |
| A kormány és a kormánypárt úgy látja, a forint árfolyamának gyengülése miatt nem kell leállítani a kamatcsökkentést – értesült a hvg.hu egy magas rangú kormánypárti forrástól. Hozzátette, Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke azt jelezte "feléjük", hogy a cél a lengyel kamatszint. Konkrét számot nem említett, a lengyel alapkamat jelenleg 2,5 százalékon áll, a magyar alapkamat a keddi 15 bázispontos csökkentés óta 2,7 százalék. A forrás szerint nincs ok a félelemre a forint gyengülése miatt, hiszen az MNB-nek elegendő devizája van, és igazán nagy spekulációk nem is zajlanak a forint ellen. Azt is mondta, nem a monetáris politikával akarják az árfolyamot befolyásolni, és ahelyett, hogy ellenállnának a folyamatnak, inkább hagyják kifutni a spekulációkat. |
Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Plusztartalmakat is talál!
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
